Lapszemle, 1928. június

1928-06-19 [1339]

genfi határozat után Apponyi gróf sietett levelet irat a Tanács 01* nőkének, amelyben t udatj a

9 hogy amennyiben a közvetlen tárgyalások nem sikerülnének, a magyar kormány fenntartja magának a jogot , hogy az ügyet ismét a genfi Tanács elé vigye és kérje, - amint már többször kérte is, - hogy a Tanács nevezze ki a magyar-román vegyes biróság" hoz azt abirót, akit a románok visszahívtak azzal a szándékkal mogy megakadályozzák a döntőbíróság funkcióját* Sírról a levélről tudomást szerezve, Titulescu is küldött egy levelet az elnöknek, amelyben ép" pen az ellenkezőket hangsúlyozza, vagyis hogy ezzel a legutóbbi határozattal a Tanács kimejfitette feladatát és saját magára nézve is lehetetlenné tette, hogy az ügyre még egyszer visszatérjen. Érvelésül felemlíti a legutóbbi ülés jegyzőkönyvének egyik passzusát, amely szerint az elnök a következő kijelentést tette volna; "Minthogy Sir Austen Chamberlain javaslatát a Tanács magáévá tette , a magyar opt ánsck ügye ezzel lezártnak tekinthetőt" Olyan szavak ezek * folytatja a cikk - amelyeket nem lehet két különböző módon interpretálni. Am a magyar kormány megmarad felfogása mellett és éppen ezért ha a két kormánynak nem sikerül egymás között közvetlen megegyezésre jutni , ugy el kell készülni arra, hogy a magyar optáns-ügy újból megjelenik Genfben ebben a formában^ egyik fél ki vánná a yit a folytatását, mig a másik ellenvetésül felhozná magának a Tanácsnak kijelentését. Ebben az esetben pedig nem marad más hátra, mint hogy a hágai döntőbírósághoz forduljanak* Gróf Bethlen Istvánnak ama beszédét, melyet a városok és községek együttes díszpolgári oklevelének átnyújtása alkalmával mondott, igen sok 16.-i és 17*»i lap ismerteti* A "Corriere d'Italia /l6

a

/ oly cim alatt, hogy Bethlen gróf a magyar helyzetet ismertette.