Lapszemle, 1928. június

1928-06-19 [1339]

A kisantant bukageati konferenciája előtt.. oimrael a Kraraar-párti Baredni Idsty /L7 - 167/ többek kőzett irja,hogy a joachiiüathali konferencia óta Csehszlovákia tényleg tovább törekedett a szomszódállamekhez veié közeledésre azonban Magyarország viszonya a kisantant egyes államaihoz minden törekvés dacára inkább rosszabbodott,,

mint javult, Bnnek oka a magyar békerevíziós törekvések. Nem lenne tanácsos alábecsülni azt a támogatást

4

amelyboa ezeket a törekvéseket az angol sajté >gy része részesiti

; bár az angol körük hallgatását a magyarok - nem kételkedünk^ hogy jogtalanul - a maguk javára magyarázzák. De nem szabad hallgatással mellőzni Mussolini nyilatkozatát a békerevizió mellett még pedig elsősorban a Magyarország javóra* továbbá a jugoszláv-elasz feszültséget. Széket a dolgokat a bukaresti konferencia nea Ignorálhatja. Titulesou belgrádi nyilatkoaatát azonban jé előjelnek lehet tekintő ni. A legutóbbi genfi tapasztalatok után csak logikus lenne, ha a kiaan tant államai szorosabban simulnának egymáshoz és az őket közvetlenül ó« rintő ügyekben mindenekelőtt a saját erejükre támaszkodnának őootua Ylatorral való tárgyalásáról Kichter János szenátor nyilatkozott a Brágai Magyar Hirlop /L7-138/ munkatársa előtt, Riohter nem tartja helyesnek,hogy időolőtt foglalkozzanak Scotus Viator felvidéki útjával* Miután 6 kereste fel a magyarságot, szívesen állták a vele szóba mert/magyar uri gondolkodás ezt igy parancsolja. Kérdéseire előadtuk panaszainkat

; de tőle egyelőre a ba.1 ok orvoslását nartű^n várhatjuk Scotus Viatorral szemben megvolt az az előnyöm hogy én mint mamagyar országgyűlési képviselő annak idején magam is szóvátettem azokat e szempontokat, melyakat & nemzetiség, kérdés elmérgesitése ellen szükségesnek láttam s melyeket Tisza István gróf is helyaanuk tartott s mindenképen azon volt, hogy a nemzetiségi kérdéa; a legkielégitőbb módon nyerjen megoldást Én magam a nagyazláv problémáról és az európai hely-