Lapszemle, 1928. június

1928-06-15 [1339]

rendelkezései agy Franciaország, valamint Lengyelország meg akarják van örökíteni. Innen Zaleszkinék valamely keleti Locarnora irányuló kívánsága, amely kijelentéseiből ha barkóivá is mégis felénk hangzik," A Petit Parisiennek Zaleszki állítólagos kijelentéseire vonatkozó közleményét a írankf•Zeitung /14-439/ nem akarja talaágosan komolyan venni. Nem akar a jelentésnek túlságosan nagy súlyt tulajdonítani. %m mm m> mi %rt nem lehet tudni vájjon való-e, Azonban még sem áll ellentétben azzal, amit Zaleszk^ egyébként mondott a Rajnavidék kiürítéséről. Hiába keresi az embsr Zaleszknál a jogosultságot arra, hogy e kérdés megoldásába beleszóljon, hacsak nem felesleges félelem nála as,amely arra indítja, hogy Franciaországot egy kissé felbőszítse, hogy egyhamar ne jöjjönilétre a megegyezés Németország ős Franciaország kő« zött. Zaleszki Parisban ismét nagy garral ismét azt állította, hogy Lengyelország rain'ent megtett, hogy jóviszonyba kerüljön Németországgal, hogy legalább is egy kereskedelmi szerződés jöjjön létre*. Német részről az ellenkezőjét állítják és néhány tény nem egyezik meg Zaleszki szép szavaival, legkevésbbő azonban a Rajna vidék felszabadítása ellen való felszólalása, raely Rajnavidék éppen az európai b^ke garanciájának egyik lényeges darabja A Vossische Zeitung /13 375/ otrassburgi jelentése szerirt a második elszászi autonomista perben a biróság a váldottak távollétében a hőt vallottat 10 20 évig terjedő várfogságra és 20 évi kitiltásra Ítélte* Belpolitika. A kormányalakítás körül támadt nehézségekre mutat rá a: Berl,Tageblatt /14- 277/ közleménye a néppárt magatartása kapcsán Közli, hogy a néppárt ugs látszik a kormányok homogenitását követeli ugy a Birodalomban, valamint ?#ro szórsz ágon« Utal arra, porOBf