Lapszemle, 1928. június
1928-06-15 [1339]
kormány J kijelentette, hogy"adott időben" hajlandó a porosz kormány átalakításáról és kibővítéséről tárgyalni* Tudott dolog, hogy az •adott időpont" vége a porosz ministorelnök nézete szerint kb 4 október hava, erről az időpontról azonban a porosz ministerelnök nem ni ilat~» kozott és kerül minden lekötést, A szociáldemokrata frakció sem hozott a legutolsó ülésén kötelező határozatokat a A demokrata párt választási vereségeiből a párt elnöke Koch "Shrioh 3zk,birodalmi minister pártelnök a Yoss*2eitung-ban/l3«27£j mm a* Om> *ns xta om, vonja le a tanulságokat * Különösen arra a felvetett eszmére válaszol, amely a liberális alapon álló polgári pártolóiak egy nagy pártba való tömörülését kivánja* Koch mindenekelőtt nem tudja^ vájjon Ütreseiaann és Wirth, akiket az uj párt vezetőségébe felvennének egyáltalán hajlandóságot éreznek-e, de nem látja azokat a tömegeket aem, amelyek ublikánus egy ilyen felszólítást követnének* A rep^/Tdeologia egyedül nem elegendő egy párt fenntartására* Kisantant A TossyZeitung /13-276/ bucaresti a/jelzesti távirata re« • gisztrálja, hogy Benes és Marinkovics 19-én érkeznek Bukarestbe, 7?gy másik bukaresti o/a távirata ?itulescu belgrádi megérkezését jelzi, belgrádi m/ levelezője pedig jelenti, hogy "itulescu és Marinkovico belgrádi megbeszéléseinek főcójlja állítólag a kiaaÉtant államainak II érne tors zuggal szemben való politikája képezne, minthogy Jugoszláviának sikerült a kisantant államok összes államai közül leginkább közeledni Németorszughoz, holott Németország és Románia között még igen sok kérdés maradt nyitva Románia belső helyzetéről ill, a román válságról tudósítva azt jelenti a Ecues Zürcher Zeitung /13-1082/ bukaresti mi-jelentése azt mondja, hogy a kisantant konferenciájának a kösépeurcpai politika két égető kérdése, a trianoni szerződés reviziőia és az Olaszország és Jugoszlávia közötti viszonyt fogja képezni,
