Lapszemle, 1928. június

1928-06-05 [1339]

ennek a belgrádi felelős tényezők. Egyébként azt sem hagyhat ja szó nélkül, hogy az osztrák és horvát diákság egymást üdvözlő táviratok

9 kai buzdítja az Itália ellen irányuló gyűlöletre. Hiába! A Habsburg<kk* folytatott harcok zsoldosai mindig találkoznak egymássál. Ez az ujabb szolidaritás végre kinyithatná azok szemét io , akik a jugos dórokat ugy kezelték és kezelik, mint az ent ente-győzelem kegyelt jelt« Ennek az oszt rák-horvát diákbarátkoz ásnak szentel néhány megjegyzést a "Corriere d,Itália" is,és ugy véli, hogy az olasz gyűlölet terén könnyen barátként fognak kezet az osztrákok és jugoszlávok. A mai jugoszlávok dühös elvakultságukban ugylátszik, egészen megfeledkeznek arról, hogy mit szenvedtek a szerbek a multbaft és képesek elfogadni az osztrákoknak,hajdani elnyomójuknak szolidaritásét is. E jelenségekkel s zeniben a lap s zerint olasz részről csak szánalom és bizonyosfok^fc undor nyilvánul meg. A "Resto del Carlino" /3./vonatkozol kommentárjában érthetőnek találja, hogy a hivatalos Jugoszláviának nehéz helyzet* van a felelőtlen elemek féktelen olasz-gyülölköi6 tombolásaval szemben, Közönséges rendszabályokkal nem is nagyon sokra mennének olyanokkal szemben, akik között nem ki «bb fanatikus izgatók dolgoznak, mint az a Pribicsevi co, aki a szarajevói gyilkos merénylet előkészítésivel egy világfel fordulást provokált. Mert nem lehet tudni - visaszagondolva a szarajevói precedensre • mire képes a Pribicsevica vezetése alatt féktelenkedő fekete kéz, ha arról van sző, hogy mogaka" dályozz* a nottunoi egyezmény ratifikálását. Sajnálattal kell továbbá megállapítania, hogy a franczia részről gyakorolt hwfolyás is mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a jugoszlávokat mérsékletre és komolyaágra buzdítsa* Viszont megelégedéssel lehet regisztrálni , hogy ez események kapcsán Parissal ellentétben Románia részéről a meggondolt mérséklet intelme hangzott el Jugoszlávia irányéban. A