Lapszemle, 1928. június

1928-06-30 [1339]

A kisentente találkozója. A kisentente 3 külügyminiszterónék bukaresti találkozójáról hosszabb ismertetést ad a Czas A találkozás legfontosabb oka az államszövetség Magyarországho z való viszonyának újból való megállapítása. Elvitathatatlan ugyanis,, hogy a magyar ügy aktualitása a folyó esztendőben fejlődött és Magyarország helyzete lényegesen megerősödött, amit a szt jgotthardi eset és az optánaper lefolyása is bizonyít, £ per ellenére is a magyar*romári ellentétnél jóval komolyabbnak látszik a csehekkel támadt nézeteltérés „ amire a cseh sajtó Rothezmere ellenes nyilatkozatainak hangjából és a felvidéken mind gyakoribbá való és kémkedéssel Indokolt letartóztatásokból következtetni lehet Igaz, hogy hasonló surlódáeok már a múltban is voltak:Most azonban fontos és jelentőségteljes tényező is érezteti hatását,, amely eddig semleges volts Itália; Mussoluni szavai, amelyek a trianoni szerződésben diktált feltételek megjavítását helyezték kilátásba,, nagy feltűnést keltettek az európai politikában E szavakat Csehország elsősorban maga ellen irányulónak tekinti, mivel^ innen indult ki a kisentente megalakulásának gondolata valamint elsősorban ennek az államnak a tértiére esne az

# a vi*io„ amely hivatva volna a magyarok helyzetén javítani Ha pe» dig figyelemmel kisérjük az olaszok többszöri próbálkozását > amely* lyel Romániát érdekkörének megnyerni igyekszik,, ugy könnyen elhihető a Mussolininek tulajdonított terv Románia kivonásával célzott a kisententenk meg semmi éltesére E terv egymagában is elégséges Prága és Belgrád nyugialanitására A kérdés tárgyilagos szemléleténél el tagadhatatlan hogy a kisentente gyöngeségének oka a nagy nemzetközi kérdésekkel