Lapszemle, 1928. június

1928-06-30 [1339]

szemben való teljes felkészületlensége„ amilyen a német éa orosz kérdés

v továbbá a magyarokkal szénben fenntartott negatív igyekezet ami hosszabb időre tervezett összekötő kapocsnak nem felel meg Ez az oka a lengyel álláspontnak , amely a szövetkezett államok iránti barátságos érzülete dacára is néhány alkalmi megniylatkozáson ki* vül a kisen tente- tal közösségbe nem léphetett^ Nem érdekünk a szövetkezett államok magyarellenes politikája,, egyrészt a magyar nemzet iránt érzett általános és hagyományos baráti érzés,, másrészt pedig az orosz veszéllyel szemben remélhető hathatós támogatás miatt,, ami Romániát kivéve a többi államoktól nem várható. Az orosz kérdés karul támadt többszöri nézeteltérés bizonyltja,, hogy a kisentente ebben a ké rdésben közös megegyezésre jutni nem tud. Ezért történt tehát a lengyel-román közeledésAz érdekek hasonló szétágazását tapasztaljuk a német ké» déoben is Románia a legkevésbbé érdekelt a csehk minden tiltakozásuk ellenére is a megalkuvás álláspontjára helyezkedtek Szerbia pedig a csatlakozást őszintén nem ellenezheti, mivel az Adriához közeledő németség nagy segítségére lehet a túlságosan ránehezedő hatalmas szomszédjával szemben Végül a három államnak Olaszországhoz való viszonya sem egységes minthogy ez a két szláv nemzettel feszült Romániával szemben pedig közeledő sőt az Avarescu kormány alatt határozottan barátságos volt. E három főkérdés Lengyelország külpolitikájának legfőbb irányítója és az ezekben nyilvánult elvi különbségek miatt nem lehet soha a kisentente tagja. A Kurjer Warazawski bukaresti levelezője nagy tárgyilagossággal igy jellemzi Románia jelenlegi helyzetét; A Harmsworth lord fogadtatásakor tapasztalt ünneplés nem keltett nagy lelkesedést Bu-