Lapszemle, 1928. május
1928-05-07 [1338]
a Quotidien-ben megjelent cikkéből, amely Ülysse-nek a Figaro bán megjelenll az optáns ggyel kapcsolatban a magyar álláspontot s.a népszövetségi ta- 1 nácsi határozatot támadó cikkeire válaszol. Az are Nouvelle cikkirója Gábriel Cudenet megállapítja,hogy ocelle-nek tökéletesen igaza van, a teljesen korrekt-, magyar álláspont az optánsi.igyben atxjag áliáapaatjaj Ha egyeseket elbájol Titulescu varázsa,Franciaországnak azért még nem sziks szabad beleké1 veredni egy nevetséges balkáni kalandba* Briand ós ministeriuma aem egy nemzetnek,hanem a jognak az ügyét védték, s ha ez nem tetszik ülyssenek, aki nem más mint 3aint-Aulaire gróf,egy levitézlett diplomata,annyi baj légyén. Az ol asz képviselők magyarországi utazásuk alatt nyert < mxgxxxaxax kedvező Tapasztalatairól a Figaro 3. közöl budapesti táviratot.: Klebelsberg kultuszministernek a Lavoro d'Itália számára tett nyilatkozatát a Temps 4 0 elég részletesen ismerteti,, ^ l Szántó-por táblai Ítéletéről a Journal de Geneve 5.tudósít* Kun Béla kiadatásának ügyével a legtöbb lap foglalkozik i legnagyobbrészt csak bécsi tudósításokban, így a Temps 4,h osszabb távira* tot közöl bécsi levelezőjétől,aki szerint az osztrák hivatalos körök kiielentik,hogy az osztrák kormány átérzi a bolsevizmus elleni szolidaritás szükségességót,- Közli a lap a magyar lapoknak a kiadatási kórelmet kisérő kommentárairól szóló bpesti tudósítást is»- A Journal de Geneve 4 közli Georges Ludygevsky volt vöröskeresztes komitó-igazgatónak a laphoz intézett levelét,melyben Kun Béla Krimbeh elkövetett kegyetlenkedéseit fejti ki« - A Petit Párisién 5, táviratot közöl,mely szerint Dinghofer osztrák igazságügyminister kijelenti^hogy egy közönséges bűncselekményt annak politikai színezete miatt még nem kell ugy tekinteni,mint amely akadálya kell hogy legyen a kiadatásnak,- A Matin 4. különösnek találná, ha Austria a közönséges gyilkosok kiadatását megtagadná,csak azért,mert az illető gyilkosok egyben kommunista ügynökök is,- A kommunista Humáni- té hosszas hallgatás után végre megszólal s először 3,-i számában a "fehér terror elleni komitó" nevében Barbusse és Marcel Willard által a
