Lapszemle, 1928. május

1928-05-07 [1338]

osztrák kormányhoz intézett, Kun kiadatása ellen tiltakozó távi Hitét kös li, 4.-i számában már a nemzetközi proletariátust hivja fel a Kun Bélát feynegető veszedelem elháritására,- 5 e ~i számában már hasábos cikkben fejti ki, nagy fölányessóggel,hogy Kun kiadatása teljes képtelenség, mert ő oly magas személyiség volt,hogy összes viselt dolgai csakis poli­tikai jellegűek*b csak kihágást követett el Ausztriában,s ez az ország nemcsak bünt,de súlyos hibát is követne el,ha kiadná őt,Hivatkőzik arra hogy Csehország sem adta ki a Romániátólkórt Köblös kommunistát, s Ausz­tria maga sem adta ki a montenegrói forradalmárt, Markovicsot e Kényszerí­teni kell a szocialistákat,hogy foglaljanak állást a menedékjog védelmé­re «­A bpesti kereskedelmi kamara elnöke ebédet adott a francia kiál itók tiszteletére,jelenti a Temps 4„ az áruminta vásárral kapcsolat­ban, A gyulafehérvári parasztgyülóst Havas-jelentések,mint a nemzeti parasztpárt rendes évi közgyűlését állitják be $ melyen tiltakozni fognak mint rendesen a Bratianu kormány uralmon maradása ellen is,de egy ben a Rothermere-akció ellen is« Hogy a gyűlés teljes rendben fog le­4.ós folyni,arról Madgearu biztositotta Dúcát„/ Petit Párisién 5„/ - A ropu­laire 5„ megemlékezik a gyűlés nagyarányú e1okészületeiről,arr 1,hogy mintegy 40 külföldi ujságiró is jelen lesz,s hogy a gyűlés fel fogja hivni a Bratianu kormányt a távozásra^s ha nem enged a kormány,akkor a párt más ezuközhöz folyamodik,hogy milyenhez,nem tudni.A román kormányt nagyon nyugtalanítja a gyülé3, a várost el akarják vágni a külvilágtól, igy Tordán már feltartóztattak a kongressusra igyekvőket,akik összeütköz tek a hatóságok képviselőivel. A román-orosz határról szóló cikket közöl a Dábats 4 . amely kiemeli,milyen jótékony hatással volt Bessarábiára a román uraiom,nem­csak az iskolázás,de főleg a földreform által, A Rédl-féle kémkedési ügyet ismerteti részletesen az 3re Nou­velle 5 * Külpolitika, A Temps 4, vezércikke az an^ol-egyiptomi viszály enyhülésévé] foglalkozik,s ismételten kifej ti,hogy Anglia a vitás gyülekezési törvóny­iavaslat üdében s általában az egyiptomi függetlenséget elismerő nyilat­kozathoz fűzött fenntartásaiból nem engedhet,ha nem akarja az egész biro-

Next

/
Thumbnails
Contents