Lapszemle, 1928. április

1928-04-21 [1337]

szabad siettetnünk. Nem szabad félmunkával fél eredmény re dolgozni. Tőrei am el meg kell Tárni a kellő pillanatot, Rákosi Jenő szerint o. felfogásban annyi az ellentmondás,, a rejtelmsssóg és a fólgondelat, hogy azt hiszi ezt a miniszterelnök nem is nekünk és barátainknak, hanem el-' lenségeinknek és a hivatalos Európának mondta , A magyar közvélemény azonbatt felveti a kérdést* hogy miért nem szabad siettetni a dolgot, hiszen köröskörül tüzzel-vassal pusztitják a magyarságot, A magyar birtokosokat a szomszédállamok kifosztják és kiüldözik ősi otthonukból. És mit tosz az siettetni, kérdezi Rákosi, a szeli önét ápolni, a vágyakat nw engedni visszafejlődni, a külföld közvéleményét meggyőzni, hogy nincs más biztosi téka a békének mint a magyar igazság diadala. Más es» közünk nekünk ügyünk megoldásának sieitetésére nincsen, tehát sürgetjük, szorgalmazzuk, ahogy lehet, mert kilátástalan maradna Bethlen István grófnak az egész sikerbe vetett reményt, ha a nemzet lanyha és későd elmés a siet tetősbe. Felveti azt a kérdést, hogy-mi az a felmunka és félsiker, amivel bennünket a miniszterelnök ijesztget és a sietők buzgalmát oltogatja, hiszen Rtthexmere Lordnak egyetlen esztendő alatt sikerült kinyitni nekünk Európa ablakait és a világ fülét,most végre meghallják a szavunkat, hiszen maga ez már fél siker, ami ezután jön az csak a diadal lehet. Hangsúlyozza, hogy ma csak egy étlen nagy gondo lata lehet a nemzetnek és ez Trianon megváltoztatása és Bethlen miniszterelnök működését csak ez avathatja történeti jelentőségűvé, A "Magyar ság" hasonló hangnemben szintén azt hangoztatja, hogy a revíziót váró magyar közvélemény bámulja Bethlen miniszterelnök képzel étének merészségét, hogy a nemzet társadalma és közgazdasági életo még ájabV kilenc eszténdBt el tudjon tölteni a mostani status quo sivatagában,ugyanekkor a "^ester Lloyd"

8 a "Nemzeti Újság", a "Budapesti Hirlap" a a "Pesti HirlapF, a "Pesti Napló" közlik a berlini jelentést hogy a centrumpárt lapja a "Germánra""Bethlen hét éve" ciraü cikkében