Lapszemle, 1928. április

1928-04-11 [1337]

Külpolitika. Kellog kttlügyministernek a Counoil of Jorelgn Relationa bankett* jén, számos külföldi notabilitás jelenlétében mondott nagy békebeszédet a Honitor /16/ égése terjedelmében köeli. Lényege aa, hogy minden békeseere60esnél és nemzetközi békesrerretéteknél többet ér, ha ae em-* beriség tudatára ébred a háború rémséges voltának. Kijelentette, hogy Amerika mindig seiresen fog osatlakoenl minden olyan effektív mozgalom** hes, amely a világbékét szolgálja, viszont soha sem lese kapható bármiféle közvetlen vagy közvetett katonai szövetségre„ Amerika pillanatig sem fog habozni, hogy alsjlrjan égy elfogadható, minden néven neveeendő háborút kieéró seereődést. •Külügyministeri minőségemben-mondotte Kellog - kifegAsoloa az olyan seereődést, amely a háború ellenes szerződős kereteit a támadó háborúra akarja korlátozni, mert a világbéke essméjót nem lehet kvalifikáláshee kötni, nem is szólva arról, hogy a "támadó* háború definícióját nem is lehetne ugy megsseritanl, hegy ae kizárjon minden visszaélést. A Monitor /17/ vezércikkben arra matat rá, hogy a külügyministérnek ez a beseéde válásénak tekinthető lord Cecilnek a Gurrent Kistery cimü folyóiratban irt cikkére / eeta Monitor /15/ ismerteti/, amelyben keményen krltisálja Amerikát, azzal vádolván, hogy a világbéke mos** galmát csak szavakkal ős deklarációkkal támogatja, de kitér minden határon ett cselekedet és felelősség elől, holott az emberiség ilyeneket vár tőle. Ae amerikai idealizmusnak ilyetén való megtagadásával Amerika, lar* Cecil szerint, rászolgál Európa szigora kritikájára, A Meniter a Kelltg-Cecil álláspontokban eltérést csak a hatalaak-effektlr lépéseire nőeve lát. A végcél amelyre törekednek egy és ugyanaa. Amerika - irja a Monitor - nem tagadta meg ideáljait, mint ahogy azt Kelleg is hangtsalyeesa, ha törekvései nem is találkoznak Eorópa tet-