Lapszemle, 1928. április
1928-04-11 [1337]
szésével. Megnyugtató a Monitor szerint, hogy a bóketervek íővonalaira nézve és az arbitrációs rendszer szükségességének elismerésé-ben Amerika ós Európa között nincs nézeteltérés, Lord Ceoilnek ama intelmét, hsgy Európa, ha kell Amerikai segitsége nélkül fogja kiépíteni a háborumentes világrendet, A Moniter inkább hízelgőnek tartja Amerikára nézve amennyiben, nagyon helyesen, feltételezi, hogy Amerika stratégiai pezioióját, fegyvergyárait, tőkéjét mind passzivitásra fogja Ítélni a békeeszme kedvéért, Ez a szuppozició peflig ellenmend lord Ceoil ama vádjának, hegy az amerikai idealizmus meghalt. Az orosz arany szállítmánynak az Egy.Államokban való viszontagságaival kapcsolatban a Monitor /15/ arra mutat rá, hogy ez nem az első ilyen próbálkozása a szovjetkormánynak, mert korábban orosz vasúti kötvényeket akart értékesiteni az Egy, \All*~ban, de a washingtoni külügyministerinm ép ugy meghiúsította azt a tervét, mint most az arany-letétnek a bankok által való elfogadását„ Ez a kőt incidens - Írja a Monitor - világosan mutatja, hogy az Egy, Áll. nem módosítótta régebbi álláspontját a szovjetekkel szemben. Amerikai cégek ős magánemberek továbbra is köthetnek üzleteket Oroszországgal, de csaka i is saját felelősségükre és kormányoltalom nélkül. Ha a szovjetek valamikor elismerik nemzetközi,erkölcsi és anyagi kötelezettségeiket és hajlandók lesznek más nemzeteknek, különösen a belügyeikre vonatkozó jogait tiszteletben tartani, a helyzet radikálisan megváltozhat • Ad^ig azonban az Egy. Áll, nem ismeri el az erkölcsi jogosultságát aa Oroszországból,jövő akár arany6zállitmányoknak, akár egyéb kommerciális értékeknek. Mexikó City-i jelentések alapján - Írja aa Am.Képszava /SO/ hogy Guanajuatoba közelében29 óráig tartó véres haroot vívtak a felkelők és a ssövetaégi katonák, A sebesülteken és fogságba esetteken