Lapszemle, 1928. március

1928-03-26 [1336]

bázisául fogadta el,A "Budapesti Hirlap" ós a "Pester Lloyd" egyértelműen *ámutatnak

s hogy aki olvasni tud már ebből is láthatja, hogy a kérdés jogi meritimába való bocsátkozásról szó sem volt> ötresemann és Scialoja csak a felek megegyezésének alapjául szolgáló javaslatnak tekintették a Tanács által ajánlott hármas jogelvet, csak ezért nem ragaszkodtak ahhoz, hogy mint ütresemann akarta volt a kérdés Hágához utaltassák,, vagy amint Scialoja óhajtotta "hogy a szöveg minden része alqpos megbeszélés tágyává tétessék.," De még precízebb Loudon holland delegátus nyilatkozata

& aki a következőket mondta; "Mindenekelőtt tudnunk kelj

8 vájjon a trianoni békeszerződés szerint a ü&nácsnak pusztái joga-e,

; avagy kötelsa sége a döntőbÍrósághoz pótbirákat kinevezni.,. De mindenesetre jól meg kell hogy értsük, hogy a Tanács nem nyilatkozik az el óidéi javaslatban^ foglalt tételek helyességének kérdésében ós a javaslat elfogadása nem jelent mást^ minthogy a Tanács azt alkalmas alapnak tekinti a felek közötti diszkusszióra.: ha azok alapján megegyezni akarnak ós ha a feleknek nem sikerül a megegyezés, az egész kérdés a m*g\ teljességében t újra fog szerepelni a Tafcs legközelebbi ülésének progrwrajén,- " , Urutla Columbia képviselője^ aki most máriásban a Népszó vetsógi Tanácsban elnököl a "^ester Lloyd" ós a "Budapesti Hirlap" idézete szerint csak azzal a feltétellel fogadta el az elnök indítványát szeptemberben, hogy a felek megtartják taljes elhatározási szabóságuk ^ kat 33 hogy azok az elvek* amelyek a Tanács javaslatában szerepelnek egyáltalában nem véglegesek. Finnország képviselője pedig hangsulyoz. ta. hogy az elnök jaaslatát csak abban az értelemben fogadja el, ha az nem más, mint barátságos felhívás a felekhez, A "Pester Lloyd"

s a "Budapesti Hirlap" "a""Nemzeti üjsá^ é^értelmüen^űtátn^""hogy már" ezek az idézetek elegendők a kérdés elidézésére, nem kisebb tekintély mint a nánet külü^iniazter szögezte le a Nójaövetság asztalánál^ho^