Lapszemle, 1928. február

1928-02-01 [1335]

lenyomta. Arról beszellek a világ előtt, hagy a géppuskáknak és az ágyuknak el kell tünniök. A Rajna-vidékem ma még olyan hatalommal ál iának szemnem, amellyel a Népszövetségi Tanácson együttműködnek és amellyel fontos nemzetközi kérdésekbem nem állanak fenn politikai differenciák, A Rajna-vidék kiürítése kezdésének felvetése nemcsak Német* országnak a versaillssi szerződésből folyó formális joga, hanem agyam nem határozottan formulázott, de lomlkus következménye egy olyan szer* z ód esnek, amely kizárja az egymás ellem való erőszakét* Valamikor Le* carneban egy uj idő derengését látták* Ha a lelkesedésre a szkepszis következett, A Rajna-vidék kiürítésének követelésénél n< m gondolok ar* • ra

$ hegy a Rajna-vidék nem viselné el tovább a megszálláa nehézségeit *» fájdalmait. Tudjuk, hogy a Rajna-vidék a megszállást a legutolsó napig is el fogja viselni, ha ez a német birodalom érdekém szükségen. Tudjak, hogy a Rajna-vidék inkább elviselné, sem hegy 6 miatta Német* ország esetleg olyan kötelezettségeket vállaljon magára^ amelyek tul* mennek a versaillesi szerződésen* Nem is azért kívánjuk a Rajna-vidék kiürítését 9 mintha aggályaink volnának az iránt

6 hegy német terület* nek ez a megszállása befolyással lehetne a Rajna-vidék intellektuális és politikai gondolkodására* A Rajna-vidék sohasem veit jobban tudata* ban a Németországgal való felbonthatatlan összefüggésének, mint a szenvedések 'éveiben, amelyeket ki kell állania* Nem, ml mindenekelőtt azért követeljük a Rajna-vidék kiürítését, mert leküzdhetetlen akadálya a német-franozia közeledésnek, mert a Lecarao-pelitiln nagy gondolatai nem érvényesülhetnek! ha fennáll az az ellentét , amelyre az imént rámutattam* Ha ma a locarnei szerződések felöl szpekszie lé* tezik, igazán nem Németország az

s amely ennek oka* Németországon a német-francain megegyezés gondolata mindig t ágába körökbe hatolt be

0 Éppen a birodalmi gyűlés épületénői néhány nap előtt a német nemzeti