Lapszemle, 1928. február

1928-02-01 [1335]

néppárt egyik kiváló tagja, Wallraf ur résééről olyan szavak hangzót* tak #1, amelyekben azt a kérdést vetette fel

s vaj jen Franoziaország és Német ország nem volna-e képes egymással megegyezni és ezáltal nemcsak a magok számára, hanem eg ész Európa számára a legjobb békegaranciát teremteni* Egy olyan politika J; an?ly a szomszédos népeinkkel való bé> kére és jaagftgyezésromindenekelőtt a német •franczia megegyezésre irá* nyúl, ma a néme^ népben balról is, jobbról is a legerősebb szószólókra talál. Angliából szaporodnak szek a hangok^ amelyek azt kérdik

t vájjon mi dolguk van még az angol csapatoknak a Rajna mentén. Kétség* telén, hogy Anglia közvéleménye és annak Igkivalóbb képviselői szeren* esetlenségnek tekintik a Rajna-vidék további megszállásáto Amikor Fraa* oziaország az akkori szent Szövetségbea közreműködött, Franoziaország. nak a szövetségések csapatai által való megszállása megszűnt g mert az egyik összeférhetetlennek tűnt fel a másikkalo Ami akkor az aacheni kongresszusén természetesnek látszott^ annak a mai viszonyok számára is természetesnek kell lennie* Ha valamikor arra hivatkoztak, hegy a versaillesi szerződés rendelkezései a német köt élezett s égek tel jesitésénél anticipált kiürítésről gondoskodnak, hogy azonban ennek német fizet esteije sitaények anticipált mozgósítás ának is meg kellene felelni , a német kormány a Németország és Frandmiaország között fennálló kérdéseknek Thoiryban megkísérelt asszaegeldáshez való hozzájárulásával sejteni engedte, hogy hajlandó elvileg egyezményt kötni ezen az alapén, Franoziaország gazdasági fejlődése háttérbe szőrit ott & disz* kússz i őt ezekről a javaslatokról; Hogy más természetit viszonyok következtében ismét éleüsrőt kapnak-e. ne firtassuk* Olyan kérdések felett valő diszkussziót, amelyek a határterületen való viszonyoknak a Rajma-vidék megszállására kilátásba vett idő lejártáig való szemmel* tartásáról gondoskodnak, elvileg nem fogunk elutasít ami, azonban nem (TRSZAGOStEvilJÁR