Lapszemle, 1928. február
1928-02-10 [1335]
szellem hatja at, A Népszövetség invsstigacios jofca, mint a versaillesi, trianoni, saint germaini és neuillyi szerződések állagi kiegészítő eleme .kivét el es jog. Ennek a különböző "jognak" idővel megkell szűnnie . ha nea akarjak 4 hogy meginog jon a Népszövetség alapja* Semmiképen sea véletlen tehát, hogy éppen a magyar koraány emelte fel tiltakozó szavát már ezen "jog" pozitív szabályai megformulázása fölötti tanácskozás alkalmával római követének 1924. december 8.-1 jegyzékében a legyőzött államokkal való kivételes bánásmód ellen* Nagy meggyőződés! erővel és csattanó bizonyítási okokkal hivatkozhatott Magyarország a Népszövetségi paktum 4. -ik cikkelyének 6. -ik bekezdésére, amely szerint "minden a Tanácsban nea képviselt tag; felszólittatik a tanácskozásban való részvételhez képviselőt kiküldeni, ha valamely, az ő érdekeit különösen érintő kérdés van napirenden*" A paktum rendelkezéseinek ezen önkényes megsértése ellen a magyar koimány az összes, az investigá• ciós- "jog"-nak alávetett államok nevében tiltakozott és az érdekelt áll^Slc ^eronasat"követelte, ú>i Trancc ekkori t anácselaöfc 1924, december 12.- válasza tobb volt mint kitérő éa világosan tüntette fel a szövetség személyesített Jogelveinek zavarba jövet el ét, A Népszövetség i&vestigációs "joga" politikai intézkedée, amely ezeikivül az érintett államok szuverenitási jogát a legsúlyosabb módén sérti« Valamely erősebb^ nemzetközi jog kiépítése és felépitése, kötelező jellege, a nemzetközi élet megszervezése egyáltalán nem egyezi ethető össze & szuverenitás eddügi fogalmával* Ha tehát a márciusi tanácsul és szak egy investigációs bizottság kiküldését határozza el, akkor ezálfcL az a több mint oki alánnak nevezendő, jelenség állana elő, hogy a magyar szuverenitás a kisentente javára-erősen asgkurtItaná* &gy investigáclo* nak Magjarországén való tűrése annál veszedelmesebb a Iíépszövstia©g saá" mára s mivel ezen inve st l «» ci 4v5ifi^ tf^J^* 8,1 e<? ® jelentéktelenek
