Lapszemle, 1928. február

1928-02-10 [1335]

külön megállapodás létezik és ebből keletkezhetett a félreértés, A szentgotthárdi vámincidenshez a katholikus centrumpáxti "0er mánia" /8-64/, amely londoni távirat alapján arról ad hirt , hogy a kisentente diplomáciái képviselői 6. -án átadták az angol külügyi hivatalnak annak a jegyzéknek a másolatát , amelyet az ügyben a Népszövet ség titkárságánál benyújtottak:, genfi munkatársának szemlélődéseit közli az eset alkalmából a Népszövet s^^inv esti gációjs J

m

**

T

&-» A tudó sitó azt mondja, hogy a kisentente államok jegyzékei formálisan és anyagilag különböznek egymástól* Mig a cseh és a szerb kormány memorandumot csatoltak hozzá, addig a román kormány ezt nyilvánvalóan nem tartotta szükségesnek. Magyarország és Románia úgyis már évek óta az optáns kérdés miatt állandó üzletfelek a Népszövetségi Tanács előtt, és a román kormány részérŐL igen oki alán lett volna a Magyarországhoz va* ló viszonyt a szentgotthárdi incidens által még jobban elmérgesitenU A jegyzékek hangjából az is kiolvasható, hogy a román kormány inkább idegen intervencióra ve%g részt ebben az akcióban • s eramint saját ini

5 ciat ivájára

e Briand bizonyára felvilágosit otta Titulescut Parisban tett látogatása alkalmával, hogy a kisentente egységét kifelé feltét" lenül megkell óvni , mig Mussolini bizonyára csillapítóan befolyásolta Titulescut, A Népszövetségi Tanács

H

intervenoió ja" , amelyet mind a három állam kérelmez, a jogi oldala felé nóvum, a politikai oldala felé ellenben monstrum, A Népszövetség investigációs Joga a Népszövetségi Tanács 1924 szept* 27.- és okt. 28 -i határozataira van felépittte, JSzen "pozitív" nép jogi rendelkezések egész belső felépítése önmagában ellentmondó és teljesen tisztázatlan. A havaslattételi jogot ismertetve, a cikkíró rámutat arra, hogy a tanácstagok közvetlenül,a többi Népszövetségi tagállam pedig csak közvetve gyakorolhatják ezt a jogot , mert egyenlőtlenséget nem a Népszövetség szelleme, hanem a versaillesi