Lapszemle, 1928. február
1928-02-06 [1335]
via loyalis áll arapolgáraivá tehetné a területén élő bolgár érzelmű macedónokat. A "T.Post" rámutat, hogy egy ilyen politika elsősorban Jugoszláviának volna az érdeke, ás egy bolgár-szerb kiegyxezés kiindulópontja lehetne a balkáni probléma általános megöl dásának. Jíiemsl i, hogy nemcsak a bolgár-szerb és bolgár-görög kérdés veszélyezteti az európai békét* hanem mindama esetek, amelyekben nemzeti intollerancia okozza a szom szó dallamok gyüL öl kö dósét, Így a szlovének elnyomása 0laszország által hovatovább olyan eseményeket provokálhat, ámenekre ma még senkisem gondol. Ha a nemzelsógi probléma a mostani stádiumban marad, elkerülhetetlen lesz a szoraszódállamok fegyveres összeütközése. k Népszó vétségnek nem lóvén ahhoz való ereje, hogy ezt megaka dájyozza irja a "L^ost", gondoskodnia kell arról, hogy idejekorán kiküszöbölje a konfliktusok okait es hogy hozzálásson a nemzetiségi probléma el vi megöldásához. Struceraadár politikával nem lehet boldogulni olyankor, mikor a feszültség, a Baükánoacsakqgy mint Közép- és Keleteurópában kirobbanással fenyeget , és beláthatatlan következményeket vonhat maga után. A kiseb>i3égi kérdés megoldása nélkül, irja a "T.Post"» a leszerelési és biztonsági diszkussziók is meddők kell, hogy maradjan* "üpalato vagy Cattaro?" cimmel a "T.Post" A/ vezércikke Jugoszláviának \ tengerért való harcával foglalkozik, amely ma is óppan olyan intenzivitással folyik mint a Habsburg-uralom idején. Rámutat, hogy aWontrchia fleLdarabolásáal Jqgoszlávia helyzete ebben az irány ban nem igen javult. Miután egyrészt Olaszország, másrészt Görögorszíg állják útját aspirációinak; öpal ato és Cattaro között kell válasz tania. Eleinte a Belgrád-cJpal ato vonal terve volt előtérben. Legújabban azonban a Belgrád-Cattaro vonalról van szó, nyilván a stratégiai előnyök miatt, - amennyiben közelebb hozza Belgrádot az albán határhoz és ezzel megfenyiti Olaszországot. A "T.Post" rámutat, hogy ami stratégiail ag előny, gazdaságilag és pénzügyileg éppen nem az f) mart
