Lapszemle, 1928. február

1928-02-06 [1335]

Spalato -vonal kiépítés ét vállalná, váll al ja-e majd_ egy stratégiai^ vonal rizikóját. Minden gazdasági érv a Spalato-vonal mellett szól, ós Németo rszág mint jóakarója Jugoszláviának szintén ezt ajánl ja,Cat­taró provokáció volna 0] aszország feló. és a vonal stratégiai előnyei sem volnának kiaknázhatók, tekintve, hogy 01 aszország kezében van az Ottrantoi-szoros mindkét partja, Jugoszláviának, irja a "T.Post", számolnia kell a Közóptenger földrajzi adottságával, amelyen semnifále katonai akció sem változtathat. Németországnak is az volt a veszte 1914/1918-között, hogy Bismarck utódjai nem birtak nagy elődjüknek a földrajzi hel yzet iránti érzékével, Jugoszlávia államfórfiainak tehát —> — — — — — — — — — csak azt lehet kivánni, irja a "T.Po3t% hogy ne tekintsék országukat "G-lobus"-nak, hanem fix határok közé szorított földrésznek.­Jovanovics volt miniszternek egy nyila tkozatátközli a "T. Post" /30/ amel.ybon nagyon melegen özáll sifcra \ német-szerb gazdasági kooperáció mellett. Rámutatott, hogy a két ország közlekedési érdek­közössége is ezt kívánja, lévén a Duna az egyre fejlődő német kereske­delem utja a Kelet-felé. Jovanovics nagy jelentőséget tulajdonit a Rajna-Majna-Duna visiútnak a jugoszláv kereskedelem szempontjából. Ki­emel te, hogy a Uuna-líorava-Vardar viziut te ive, amely a Duna-hajózás kiegészítéseképpen összekötné az üiszaki-tengert az A'egei-tengerrel, részben márki is van dolgozva, A "T.Post" különös jelentőséget' tulaj­donit Jovanovics ama kijelentésének, hogy egy or^-nómet-szerb együtt­működés olyan szövetséget képezne , amely a bókét és rendet biztosíta­ná. Az Anschluss-kérdéséről kijelentette, hogy a természet törvényei erős eb bek minden szerződésnél, és az Anschluss akkor fog bekövetkezni, -.mikor a y, iszonyok ez t követelik.­raditcfi az uj#nnan kinevezett ango rai szerb követ a szokásos formalitások között *Ba át megbízólevelét a Ghazinak /T.Post 34/.-

Next

/
Thumbnails
Contents