Lapszemle, 1928. január

1928-01-16 [1334]

birós^; az 1927, évi január 10-én hozott Ítéletében Cédercranz elnöklésével vizsgálat tárgyává tette a Csáky-féle parafálás kérdését is s erre ráive kimondotta, hogy az ügy eldöntésénél súllyal nem bir. Lényege ennek a döntésnek szószerint a következő; ",,,haa magyar képviselők a tárgyalások kezdetén békülékeny nyilatkozatot tettek volna is, az szükségeképpen nem Jéietne másként értelmezni, mint ugy, hogy az csupán kifejezésre juttatása annak a kívánságnak, hogy valami megegyezés létesüljön," "...egy feltételek mellett .tett engedményt nem lehet mellének szegezni annak, aki azt tette", ",,*az ismertető irat megállapítja Avagyis az Adatci-féle jelentós;/, hogy a kártalaniáts megállapítása és annak természete, tekintetében alapos tárgyalás és mindkét részről tett nyilatkozatok ellenére is a két megbízott abban a nézetben van, hogy felesleges nyújtani a tárgyalást a kisajátítási ár tekintetében, minthogy a két álláspont között semmiféle közeledés nem látszik lehetségesnek."Avegyes döntőbíróság, mondja a "Budapesti Hír* mmmm mm mmm aww—»<f •< lap", tehát Ítéletében kimondta, hogy Brüsszelben magyar részről jogfeladás nem történt. De ha történt volna sem lenne irányadó a perben, mert - és itt újra átadjuk a szít a vegyes döntőbíróság indokolásának; "Jogilag meg nem engedhető az ismertető irat szövegéből kirág adn egy nyilatkozatot, amint azt Románia tette esnem számolva a körülményekkel, amelyek között a nyilatkozat tétetett, azt felhívni, mint hivatal 03 el ismerést a magyar kormány részé ről"

# n

,.,,ily körülmények között még akkor is, ha a magyar kormány ós képviselői részéről valóban történt volna valamilyen elismerés, helyénvaló annak megállapitása

s hogy annak nincs semmi értéke a peres kérdés el dönt é» szempontjából." Bzekután egészen világos, hogy kinek van igaza, mondja a "Budapesti Hirlap", megmondta a vegyes döntőbíróság, ami Nagy 2nil figyelmét bizoí^áa el kerül te* -