Lapszemle, 1928. január

1928-01-16 [1334]

párharcban már itélet hangzott el s ennek az Ítéletnek birói megállapításai Nagy Snilre nóare nem eredményeznek pernyertességet. Összefoglalva a cikk a nfcgyar-román agrárpör eddigi tényállását rámutat, hogy 1922. ai^usztus 16-áh mielőtt a 300 egynehány erdélyi birtokától megfosztott csonkaaagyarországi magyar állampolgár a magyar-román vegyes döntóbirós% előtt megindította volna porét, a Nagykövetek Tanácsához fordult orvoslásért^ amely a kérdést a Népszövetséghez utasitotta, honnan az ügy előadójául ádatci japán nagykövetet jelölték ki, aki 1923,április 17-én azt a javaslatot terjesztette a Taács elé, hogy a viszályt dön* tós végett az állandó nemzetközi biróság elé utalják, Ezt a javaslatot a magyar deligátus olíug*dta, a román visszautasította, mikor pedig Adatci második javaslatával szemben, hogy legalább kérje ki a Tanács * hágai nemzetközi biróság véleményét, vonakodott a döntést Adatci lemondott előadói tisztéről s csak * Tanács kórósere vonta vissza lemondását, a Tanács pedig akként hstározott, hogy a kétkormáry a megegyezés érdekében közvetlen tárgyalásokra utasította, igy került a sor a brüsszeli tárgyalásokra, ahol kiderült, ahol a két ellenséges álláspontot nem sikerült egymáshoz közelebb hozni s Adatci az jelentést készített a Tanács részére, amelyben elhárítja/ ügy érdemié ges eldöntését s ezen a pühitó tárgyaláson, ahol sem az egész ügyre, sem annak részletére egyezség nem jött létre

s törtónt meg, hogyCsáky Imre gróf a magyar delegátus az Adatci-fále jelentés Öt sorát kézjegyiével látta el, de ebben nem vállalt seroniféle kötelezettséget,*.^ nál kevósbbé, mert erre még csak formális megbízatása sem volt. Ez a tiszta tényállás .Nem szolgálja tehát a 350 magyar ember Genfben folyó nagy pőrének érdekeit s a magyar igazság céljait az eltemetett és az uj. perre kihfcással már nem bíró brüsszeli dologna* felmeiegitáse. Az igazságot nem pártok és 3ajtópolémiák döntik el, hanem a biróság, a biróság pedig már döntött, mert a magyar-román vegyes döntő-