Lapszemle, 1928. január
1928-01-14 [1334]
ső használatra feljegyzéseket készitettek; ezek megszövegezésében a- • zónban a magyar delegátusok nem vettek, .részt, S jegyzetek a kérdés nép szövetségi előadójának Adatci báró brüsszeli japán követnek aa informálására készültek. Ezeket a jegyzeteket magyar részről senki sem el lei jegyezte, mindössze annyi történt, hogy Adatci bárónak" Pro jpt de Recemmandation l,-jában nem többet mint öt sort látott el kézjegyével az egyik magyar delegátus, miután az összes jelenlevík minden kétséget kizáróan és egyöntetüai megállapították., hogy am as egész ügyre, sem annak bármely részletére vonatkozóan seminemü megegyezést nem sikerült létrehozni^ miután qgymcsak az összes jelenlevők biztosították a magyar delegátust arról, hogy a magyar kormány & kérdés érdemére bármikor visszatérhet* Itt tehát csak egy egyszerű tervezet öt sorának kézjeggyel való ellátásáról volt szó, amely nem jelenthet semminemű kötelezettségvállalást. A misztifikáció rcmán részről sokkal később kezdődött.,Hangsúlyozni kell, hogy a magyar megbizattaknak csak a román kormány megbizottaival folytatandó tárgyalásaira volt teljhatalmú megbizásunk, arra azonban* hogy még csak formális megbízatásuk sem volt, hogy a Népszövetség előadójának előadói javaslatát előzetesen kézjeggyel lássak el. Ez az oka, hogy a kormány még kellő időben dez&vuálta megbiz ott jának az eralitett öt sorra való ellenjegyzését és a Népszövetségi l'anács előtt kijelentette, hogy megbizottja erre felhatalmazva nem volt./mindez Utal az illetékes helyről adott nyilatkozat arra is, hogy / 1923-ban történt, amikor az egész sajtó részletesen és hitelesen beszámolt a történtekről, a parlament is foglalkozott vele, amennyiben interpellációk hangzottak el, amelyre a külü©mniszter válaszolt is. Nagr fiail cikke tehát semmilyen titokban tartott mozzanatról nem számol be, hanem köztudott, á» számtalanszer megállapít ott eseményeket elevenit fel.-
