Lapszemle, 1928. január

1928-01-14 [1334]

A "Pester Lloyd" vezércikkében rámutat, hogy Brüsszelben Csáky Imre gróf ellenjegyzése nem jelentett mást csak dokumentálását annak, hogy a jelentésben emlitettek az eredménytelen tárgyaláson keresztülmentek , illára megbeszél tettel és pedig az Adatci-féle jelentés értelmében. Ez adett okot Genfben a félreértésre, mintha a magyar fődelegált & brüsszeli egyezmény előterjesztéséhez beleegyezését adta volna, holott az ellenjegyzés csupán azt a tényt igazolta, hogy az Adatci-féle jelentés egyezik a brüsszeli megbeszélésekkel. A magyar kormány szolgalaton kivül helyezte Csáky Imre grófot, rosszalását fejezvén ki ezzel, hogy okot adett a félreértésekre. Viszont a japán megbizott nem akart üres kézzel Genfbe menni a bizonyítani kivánta, hogy ő mindent felajánlott, hogy megegyezést hozzon létre, és a magyar ellenjegyzésre ugy hivatkozott, mint kezdő csirájára annál,hogy nem reménytelen a helyzet egy későbbi megegyezés lehetőségére. Iz a&cn ben csak egy önszuggerált optimizmusa volt Adatéinak. Itt a magva a kétféle felfogásáéi. A magyar kormány tel-jes joggal állítja, hogy a brüsszeli megegyezési tárgyalások meghiúsultak és a "Pester Lloyd" kérdi, miért vette Nagy Emil adatait a genfi iratékbál, «ikor azok egyoldalúak és a magyar tiltakoafet ignorálják; aki az egész ügyet pontosan ismerni akarja , pláné, ha valaki volt igazságugyminiszter és magyar politikus, az itthoni külügyi iratokba is betekinthetett volna, igy szólott volna hozzá a nagyfontosságú kérdésben. Kötelessége volt tehát Bethlen miniszterelnöknek e veszedelmes dolgok ilyen beállítását a 1 egdrasztikusabb formában visszautasítani. Bár Nagy Bui] még ma is állit ja, hogy Bethlen miniszterelnök téved s usáky ellenjegj zését Genfben, mint a brüsszeli egyezményhez való beleegyezését üé>lik meg. De» egyébként is , mondja a "Lloyd", az ellenjegyzés nem aláírás, hányszor voltak ellenjegyzett tárgyalások, melyek nem is lettek