Lapszemle, 1928. január

1928-01-10 [1334]

helyzetéről az mondható, hogy rosszabbodás nem áltt be. Másrészt azo» ban - úgymond - látjuk az erdélyi szászokat, akiknél téves volna mindennemű irredenta t örekvés , akik örömest hajlandók túlsúlyban levő szellemi erőiket Románia szolgálatába állítani és egyidejűleg a Románia és Német cr szág közötti megértő közeledés érdekében működni, hogy növekvő aggónásba szoríttattak 800 éves autnom hazai jogai miatt* Csak Románia legkénysaerií őbb belpolitikai gondjai tolták ki az utóbbi hónapokban a harc kitörését, azonban kétségtelenül sfcámolni kell annak Vomoly megkezdésével, ha egyszer valamely uj román kormány számára elesnek a belső partakadályok. - Sajnálatos volt Magyarország államhü *»-- - - - ^ - - - - - - - -- - - németéinek csalódása, akiknek mint már részben nyelvükből és szokásaik

1 bél aggályosan kisiklott néptestvéreknek az anyaországgal való összefjg géfeen végzett munkája, dacára a jó és a szivei yes viszonyoknak, amelyeket mindnyájan kivánunk Magyarországgal, sajnos nem maradt zavartalan. Nem volt szerencsés óra, amely egy magyar hatcságfA a két nép m *m m között egyébként fennálló barátság ellenére arra indított, hogy a magyar svábok legnagyobb költőjének, a magyar földön született legjelentékenyebb epikusnak, Muller-Guti enbrunnak híveit, ennek halála után a angpar állam területén megtiltsa* És ehhez Magyarország ilyen tilalmakkal és számos sajnálatos iskolai zaklatás oal bizalmatlanságot idéz •lő maga ellen egy, iránta szivei yas barátságot érző népnél, amely szívesen feltétlenül bizna meg benne és csak jót kívánhat neki.És e mellett sem Nagyrománia, sem pedig Magyar©iszág nincsenek némely*győ-» ző állam" helyzetében, amel^k számára az a daeab németség, amilyet le» nyeltek, egy olyan harapássá vált, amely emésztési nehézségeket okoz nekik és veszedelembe hozza állami egyensúlyukat. Georges Blunnek a párisi "Journal"-*>erl iní 1-velezőj ének a herlirti sylvesteri éjszakáról lapjának küldött hazug tudósításait