Lapszemle, 1928. január

1928-01-10 [1334]

az egész német sajté elit éli. Blun nyilatkozatot tett közzé, amelyben tudvalevően bizonyos kitételeket letagad, illetve a szerkesztőségnek tulajdonit. A "Deutsche Tgssztg." /7-12/ xx pzemtelenségnek mondja Blun e nyilatkozatát. - A "Voss.Ztg." /8-13/ Georg Bernhard cikkét közli, aki arra figyelmezteti a német sajtót, hogy ne Írjanak a ven" dégj oggal való visszaélésről, mert ezen elmélet általánosit ása borzai" mas következményekkel járhat a külföldön levő német újságírók munkájaszámára. Az újságírónak joga van arra, hogy kellemetlenkedhessen. Ez a joga azonban a valósághoz való kötelességéből adódik, fi kötelesség" nek a ^endégjoggal nincsen semmi dolga^ azonban minden újságíró tar tozik azt tiszteletben tartani, fizen legfőbb újságírói kötelesség ellm vétett a "Journal" képviselője és visszahívása t ehát lapjának kötelessége., saját érdekében, mert egy olyan ujságiró számára, akiben már nem lehet bizni, csukva maradnak az informáciokihoz vezető ajtók, a melyek nélkül egy nagy lap kiszolgálásának üresnek és elégtelennek kell maradnia. ... MAGYARORSZÁGRÓL. " Magyarország az évfordulón" cimü Z,-Jelzésű budapesti mm mm mm mm m mm m^ mm •» «* mm« mm w* tm keltezésű vezércikket találunk a "Neue Zürch. Ztg.."-ban /?-3l/. A cikkiró kifejti, hogy Magjarország bel- és külpolitikai heíyzeténekmost egy éve a legutóbbi választások után félreismerhetetlenül megnyilatkozott konszolidálódása megszilárdult, A képviselőház külügyi bizottságában a magyar külpolitika problémái egy olyan vita keretében tárgyaltattajr, amely az ország határain tul is figyelmet érdemel, mezt Kelet -furopa békéjét érinti. Bethlen mini sztereinök és Walko külügyminiszter jelentős nyilatkozatokat tettek, amelyek, teljes világit veti