Lapszemle, 1928. január

1928-01-07 [1334]

hát 10 évi cseh és 8 évi román uralom eredménye. A román kormány megvadított diákcsapatokat zudit rá Erdély városaira, Csehország pedig hűségnyilatkozatokat csikar ki az elnyomott magyaroktól és pokoli lármát iparkodik csapni a szentgotthárdi ván&ncidens körül, ami csak Csehország nevetséges félelmét árulja el. A cseh sajtó jajveszékelése szegyei letes gyávaság jele, amely minket csak megnyugvással tölthet el. Ami pedig Maniu vallomását illeti, bizony eszébe juthat, hogy az erdélyi reoáÉoknak Magyarországon mindenféle szabad iskolájuk volt, mint ügyvédek, orvosok, bankigazgatók, takarékpénztári elnökök, professzorok és püspökök és papok szabadon izgattál, kuliuregyesületi közgyűléseken tüntettek,.A román banktörvény az erdélyi pénzintézetek tönkíetótelére törekszik.- A "Budapesti Hirlap", az "Ujs^" közgazdasági rovatában foglalkozik az uj román banktörvénnyel és kiemeli, hogy a román banktörvény u.n. bankárbizottságot alapit, amely a Romániában működő össze bankügyletek legfőbb felügyeletét ellenőrző szerve. A banküzlet folytatásához szükséges jogosítványt a bankárbizottság adja ki megfelelő óvadék letétele után, amely az intézet alaptőkéjének 10 #-át teszi, A tervezet kiimondja a minimális alaptőke felmutatásának kötelezettségét / 5-10 millió lei/, valamint az intézet igazgatóinak fokozottabb vagjftoni felelősségót. A román banktörvény a külföldi bankok tevékenysége elé ujabb akadályokat gördít s kimondja, hogy a romániai fiókintézetek letéteket gyümölcsöztetés céljaira nem gyűjthetnek s kötelesek a meghatározott alaptőke 10 ;í»-nak megfelelő óvadékkal szemben olyan óvadékot adni, amely ama tőkearánynak felel meg, amely az országban folytatott ügyleteiben van lekötve.- A "Budapesti Hirlap" rámutat, hogy ezeknek s intézkedéseknek rejtett célja megsemmisíteni a Magyarországtól elvett területek kisebbségi hitel szervezetét, Erdélyben 380 olyan pénzintézet működik, amelynek alaptőkéje nem üti meg az 5 millió leit, ezek közül