Lapszemle, 1927. december

1927-12-14 [1333]

kar a békereviziórdl, egyébként is tulaságosan romantikus és kalandos koncepció ez az egész francia orientáció, éppen abból az alkalomból, hogy Franciaország és Jugoszlávia barátsági szerződóst kötött. A közeledésnek Franciaország részéről kellene kiindulnia, nem pedig magyar részről, ugy hogy bűnbánóan kegyelemért könyörögve beérjük a jogtalanság egynyolcad részének reparálásával. A cikkiró bizonyára nem gondolta meg, hogy egy egynyolcadrésznyi szerénység egyúttal az elrablott területek kétnyolcad részének felkínálását is jelentené, ami Magyarország részéről nevetséges ós önmeggyalázó pacifizmus volna.Gratz Gusztáv az uj népszövetségi precedensek teremtésének kérdését teszi szóvá a "Pester Lloyd" mai vezércikkében, Rámutat, hogy most először történt a Lengyelország ós Litvánia közötti egyezkedés során, hogy egy a Népszövetséghez tartozó, de a Tanácsban nem képviselt állam panasza nyilvános invesztigáció tárgyát képezhette. Szó volt a lengyelországi litván kisebbségi sérelmekről, amelyeket a Népszövetség mint egyszerű információkat eddig mindig félretett, moft azonban egy gqgoBQDOKbizottság alakult, amely a népszövetségi elnökből és két más tagjából áll s ez a bizdbtsága litván kormány panaszait vizsgálat tárgyává teszi. Ez a precedens móg nem uj törvény, de az lehet beleli. A másik fontos precedens teremtése a vegyes döntőbíróságok ós a Népszövetség jogkörének szigorú elhatárolása,a "Sal amis"-hajó esetében. Ami nek magyar szempontból annál nagyobb a jelentősége, mert ha a Népszövetségi Tanács által mo3t elfogadott alaptörvényeket a magyar-román döntőbírósági konfliktusban is alkalmazzák* Románia nem tagadhatja meg tovább a döntőbíró kijelölését. Hinnünk kell, hogy a népszövetség a magyar-román döntőbírósági kérdésben sem fog más álláspontra jutni, Magyarország helyes jogi álláspontját az objektív európai nyilvánosság eddig is elismerte, de a tegnapi genfi határozatok a kételkedőket is