Lapszemle, 1927. december

1927-12-14 [1333]

meggyőzik a mi igazságunkról.Wlassics Gyula báró a "Pesti Napló" vezércikkében ugyancsak a "Salamis"ügyben hozott genfi határozat jelentőségót mérlegeli és rámutat, hogy a Népszövetségi Tanács határozatával igazolva van a magyar álláspont s ez útjelzője a magyar-román döntőbiróság per igazságos eldöntésének. Ha most a tőlünk felajánlott egyezségi kísérlet nem sikerül, egyenesen az a kötelessége a Nemzáek Szövetségének, hogy a trianoni békeszerződés 239-ik paragrafusa értelmében a pótbiró kiküldéseren szóló szabályt alkalmazza.M€g kell szűnnie annak, hogy a Népszövetség előtt má3 elbánásban részesüljenek a győzők és másban a legyőzöttek. Hová sülyedne a nemzetközi bíráskodás tekintélye, ha az egyezségokmány 14-ik cikkének célzatos magyarázatával a vitás jogi kérdés i» gaz ságszolgáltatási menetét a törvényesség látszata alatt egyoldalúan félbe lehetne szakítani. Világosan ós tisztán szól az intelem, hogy a Népszövetség nem avatkozhatik a nemzetközi döntőbíróságok hatáskörébe, ha a biróság megállapította illetókessógót.A "Uaasbode" cikke a román agrárreform visszaéléseiről, - A "Budapesti Hirlap" amsterdami tudósítója jelenti, hogy a "líassbode" e^"r^űt2bbl"számá"behatóan foglalkozik a magyar-román bírto.kperrel és az erdélyi lapok szemelvényei alapján világítja meg a. román agrárreform szövevényes csalásait. Többek között rámutat a "Kronstaedter Blatt" megállapításaira, hogy míg az agrárreform végrehajtása ardélyt a gazdasági ós kulturális tönk szélére juttatta, addig Nagyronánia dédelgetett vezérpolitikusai és nagybirtokosai háborittatlanul tovább élvezik hat.-hétezer holdas birtokaik jövedelmét. Rámutat* hogy az Erdély bői kisajátított S millió hold földbirtokból csak 885.000 hold került végleges felosztásra.-