Lapszemle, 1927. december

1927-12-14 [1333]

figyelmébe ajánlja, A "Pestií Hirlap"-ban Rákosi Jenő kérdezi Bardoux­tól a "Temps" cikk Írójától, hogy tudja-e milyen volt a magyar impérium alatt a románok sorsa s hogy a magyarországi román paraszt, felsőbbség* lény volt értelmiség dolgában a romániai paraszthoz képest, s tudja-e hogy soha Magyarországon zabot románok, sem más nemzetiség ellen olyan becstelen merényletek nem történtek, mint most Hománia fennhatósága a­latt szintiszta magyar városokban, tudja-e, hogy a revízióból nem kell okvetlen háborúnak lenni, hogy a revizió megtagadásából azintén lehet háború, ­Válasz Fenyő Miksa cikkére, - A "Nemzeti Újság" mai vestarcikkó ben Surányi Miklós teszi szóvá Fenyő Miksának a "Pesti Napló" vasárna­pi számában megjelent külpolitikai fejtegetését és többek között azt irja, hogy meg kell botránkoznunk, ha magyar részről olyan felelőtlen külpolitikai akciók ütik fel a fejüket, amelyek a Rothermere- terveze­ten elindulva, apró kis határki igazítás okért örök lemondást kínálnak a velünk szemben közönnyel, vagy gyűlölettel tüntető hatalraaságoknak. Túlmegy, mondja a cikkiró, a külpolitikai esélyesség és komolyság ha­tárán is, amikor a francia-magyar barátság feltételéül elégnek tartja azt, ha a Jugoszlávia által tőlünk elrabolt 63,593 négyzetkilométerből mindössze 8,404 négyzetkilométert s ezzel mintegy 600,000 lelket visz szakapunk. Érthetetlennek tartja, hogy Fenyő szerint ez a revizió Ma­gyarország és Jugoszlávia között a konfliktusok minden lehetőségek mgszüntetnó s Itáliában is megnyugvást keltene. Kérdi a cikkiró, hogy honnan van külön értesülése Mussolini szándékairól. Ami Rothermere Lóid részéről érthető,magyar ember részéről érthetetlen, hogy a saját szaka. Iára lefeléalkudozzék, ami pedig a Franciaországgal való viszonyunkat illeti a "Nemzeti Újság" cikkírója rámutat, hogy nem Magyarország el­lensége Franci*országnak, hanem Franciaország az, amely hallani som a-

Next

/
Thumbnails
Contents