Lapszemle, 1927. december

1927-12-09 [1333]

súlyát a Stresemann dr.-al való találkozásra helyezi, miután ugy a küaz*tön álló német-magyar kereskedelmi szerződési tárgyalások., valamint a Vét állam érdekeinek a leszerelés éa a kisebbségi védelem kérdései" ben való érdekeinek közössége által adottnak látszik az eszmecsere szükségessége. "Magyarország királykerdóse"felirással a katholikus "Oermanla" /7-569/ bécsi G. I« -levelezője kifejti , hogy Magyarországon minden évben egyszer-kétszer aktuálissá válik a királykórdós. ulzuttul a Kossuth-ünnepéll yal vált aktuálissá, AZ aggastyán Apponyi megjfcieé* relte a politikai nacionalizmus és a történelmi ant ilegit imizrnus közötT ti szakadékot áthidalni, ami azonban nem sikerült neki, mert más,keVésr-öé tekintélyes és kevésbbé ügyes szónokok szinte felkavarták az ellentétes felfogásokat, á tekintetben a tudésitó Zichy János gróf beszédét és Gömbös Gyula válaszát ismerteti, majd áttér arra

} hogy a parlamentben e dolgok visszhangra találtak, ahol alrdélyi Aladár a Habsburgok 400 éves uralmát elitélő kritika tárgyává tette, Regymeghy-Ki ss pedig interpellált, mire Bethlen gróf azzal a megállapítással válaszolt, hogy minden olyan nyilatkozat, amely nem Ottó "főhercegről", hanem Ottó "királyról" beszél, ellentétben áll a törvényes renddel, stö, Sz világos kijelentés volt ós természetesen a felháborodás viharát keltette a legitimista táborban, mert különösen a haderőre való célzás felkeltette a 3udaeÖrsre való emiéle zetet, ahol Károly király második restaurációs kísérlete éppen a hadsereg zömén hiúsult meg. Bethlennek a király-kérdésben való magatart ását éppen a külföldön Ítélik meg gyak" — m m •» — - m m — m ~ — mm m m m • -m «. — - mm mm mm mm ran teljesen 1 amisan.Bethlen számára egy uj jogfolytonosságnak a népszuverenitás alapján való elismeréséről van szó, mert a népakarat a királlyal szembon is döntő, Bethlen számára megszűnt a pragmatica sanctlo