Lapszemle, 1927. december

1927-12-06 [1333]

A kamara legutóbbi ülésének napirendjét az olasz-albán defanziv szerződés beterjesztése 6s az ezzel kapcsolatban elhangzott beszédek dominálták* Az ügy előadója Andrea Tore képviselő legelőször azt emelte ki, hogy az albán függetlenség biztositása itália számára egyét jelent az Adridról kivezető ut biztosításával. Albánia tehát az az ország,, amelynek é re ekei szorosan összekapcsolódnak italiéjéval. Mág nagyobb jelentősige van italia számára,mint Belgiumnak Anglia szempontjából. Már pedig Anglia mindig különös súlyt helyezett arra,hogy biztositsa mag*t ama veszélyek ellen, melyek legközvetlenebbül fenyegethetik azt Belgiumon keresztül. Miadea joga meg van tehát italiának, hogy Albániát ugy tekintse,mint amelynek függetlenségét feltétlenül biztosítani kell. A Popolo d Italia 4 terjedelmes kommentárral kiséri az olasz-albán szövetség parlamenti elfogadását.Megállapít ja, hogy ez a szerződés,mely 2U évre biztosítja Albánia területi és politikai függetlenségét olyan garancia, amely sokkal többet ér,mint az eddig elhangzott összes mézes-mázos kijelentések és pacifista hipokritáságok. Minden ok meg van arra, hogy e szerz5dést ugy tekintsék, mint a béke egyik legvilágosabb,legbiztosabb dokumentumát. A szerb katonai intrikák e szerződés

beil leküzdhetetlen akadályra találnak.fíz tiltó intéskélt hangzik az onnanjövő intrikák ellen,mert aki ezentúl Albániával vonatkozásban bármiféle kalandos válLalkozásban kezd ,az végzetszerűen egy ujabb kontinentális háború magvnt hinti el, amelynek további fejlődései szinte beláthatatlanok.Az albán békének olasz garantálása tehát európai jelent5ségü,mert aki Albániához nyul előretudhatja, hogy llngaboritja egész Európát. Briand és Marinkovics savanyu szeretetreméltósággal kérdezgetik,hogy minő indokok szolgálhattak alapul ehhez a szerződéshez,mert szerintük,akik a béke angyal szerepében tetszelegnek semmiféle fenyegetés sem veszélyezteti Albániát. A fran^ \ ciáknak és különösen a jugoszlávoknak ilyen képmutató jámborsága