Lapszemle, 1927. december

1927-12-06 [1333]

valósággal elképesztő.Amikor tudvalevő, hogy a -Jugoszlávia, részé r51 tervezett és itelia ellen irányuló intrikák egyik 15 bázisául éppem Albániát vették s zárni tásba. Ami kor tehát italia Albánia függetlenségét garantálja e szerződés biztosit ja az adriai tenger szabad kijáratát is és e probléma súlypontját áthelyezi.öenki sem magadja" - a cikk szériát - hogy az adriai tenger partján három nemzet - olaszok, alMnok és jugoszlávok találkoznak egymással ámde italia,mint nagyhatalom e tengerem az érdekek túlnyomd többségével rendelkeziki^'őképpen nem engedheti meg tehát, hogy az Adriai tengeren más hatalmak ingerenciája túlsúllyal fenyegesse*. Annál kevésbbá van keresnivalójuk itt olyan államoknak,amelyeknek érdekeik nincsenek kapcsolatban ezzel a teng érrel.Minden külső beavatkozó próbálkozást ennélfogva ugy kell tekinteai, mint áskálódás és fenyegetés J-talia biztonsága ellen. A cikk szükségesnek találj a, hogy ezt a felfogást határozottan leszögezzék és hogy ismételten értésére adja azoknak .akiket illet,hogy miután az Adriai tengerről eltümt az olasz érdekeket fenyegető kétfejű sas,ott semmi helye sincs a frigiai sipka beavatkozásinak. Ugyancsak a 4-iki lapok számolnak be arról, hogy Mussolini miniszterelnök külügyminiszteri minőségiben behatóan illusztrálta az 1926 december 29-én italia és Németország között létrejött kereskedelmi és döntőbirósági szerződést,amelynek ismertetése után azt elfogadásra ajánlotta. Az olasz államvasutak 1926-27-ik évi ügymenetáről szóló nyomtatott referátumot kiosztották a parlament tagjai között, amelynek Devenétésében az államvasutak elnökigazgatója Üddone a legnagyobb megelégedés hangján szól a vasúti forgalom és teljesítőképesség örvendetes tejlődéséről. különös figyelemre és eelismerésre számithat az a bejelentés, melyszerint az államvasutak ezévi mérlege 156 millió lira ielesleget mutat fel. Külföld. Wem csekély meglepetéssel,de mérsékelt örömmel regisztrálják a 4-iki lapok párisi keltezéssel azt a hirt, hogy