Lapszemle, 1927. december

1927-12-06 [1333]

A magyar álláspont mindenekelőtt odairányult , hogy az azelőtt, azas a világháború előtt a Szentszék és Magyarország között fennálló áogj viszony még ma is érvényben van, hogy tehát Magyarország királyát megilleti a primás kinevezésének a joga. A magyar parlamentben azon" ban végül beismerték, hogy ez a királyi kivánság ez idő szerint nyűg* szik, mert a király akadályozva van az uralkodás gyakorlásában, a mely a kormányzó kezeibe van lefektetve. A magyar kormány kéősbbea azon volt , hogy a S'zentszéknek két neki tetsző jelöltet hozzon javas" latba az esztergomi érseki székre, hanem a római Kúria erre nem 3ze" mélyi s haieza elvi megfontolásokból nem mehetett bele, A kuriális jogi felfogás kiinduló pontját római XV. Beredek-pápának az 1921, novembez tartott be szád ében 21. *i titkos ccmsist orlumbaxi/Acta Apostolicae Sedie XIII., 14.-ik száq/ találja, amelyben a pápa'elsőizben jelentette ki általánosa, hogy a területi változások a békekötések következtében iüuropában olyan hatalmasak, hogy egyrészt uj államokat látott az ember keletkezni, más részt a régiek gyakraa ol yan váltózot t alakot öltöttek, hogy nem lehet őket minden további nélkül a mundenkori előbbi• állami alany jogutód jáw nak tekinteni a Szentszékkel fennálló konvenciók tekintetében. Érthet^ az hogy állami területének két-harmadával megcsonkított Magyarországot egyházi felfogás szerint sok tekintetben már nem lehet a szerződő Magyarországnak tekinteni, amely valamikor Ausztriával együtt számos egyházpolitikai kapcsolattal volt a Szentszékhez fűzve, A Szentszék ennélfogva - mint hirlik - a püspöki kinevezések királyi jogát már nem tekinti megtámadhatatlanul érvényben levőnek, mig a magyar kormány ezt a felfogást nem akarta vallani. Ez idő szsrint sem nem lehetségesj sem nem opportunus kitérni arra a bázisra, amely végül a jelen eset" ben megegyezésre vezetett a Vatikán és a magyar kormány között, hanem inkább örömének kell kifejezést adni a fölött az embernek, hogy Esztergom ó-hirü metropoliai széke Serédy páterben méltó utódját ta» lálta Csernoch bibornokndc a tört éne lemben, még kiváló je 11 emf éjnek. Bezárólag csak az legyen megemlitva, hogy a Kúria más magyar püspöki székek betöltésénél is, mint pl. a székesfehérvárinál, a pápa által