Lapszemle, 1927. december

1927-12-28 [1333]

tájékoztatása nem áll rendelkezésre a Prágából érkező hireknek puszta közlésére szorítkozhatunk;, de hitelt órdsnLóhek nem tekinthetjük. A "Magyarság" pedig azt hogy a "Magyarság" prágai tudósitója el

" lenőrizte a hir valódiságát és kiderült, hogy szó sincs a közös területű egyházraegyék felosztásáról, A cseh kormány a Vatikánnal kötött egya menyről eddig semmiféle hivatalos jelentést nem adott ki s a prágai lapok az egyezményről a német "Germania" cimü lap nyomán irtafc. Ez a lap vatikáni értesülésre hivatkozva jelentig hogy a Szentszék és a cséi kormány közt folyt tárgyalások során, szó volt az egyházmegyék ós az államhatárok összeegyeztetéséről az egyházmegyék esetleges későbbi ra dezése alkalmával. Jules Cambonnak a magyar-itaaán agrárkérdéssel foglalkozó és a "Revue des Mondes" decemberi számában megjelent cikkét* a "Pester Lloyd" esti lapja £eszi szóvá ós rámutat, hogy Jules Cambon cikke, Dupuas.GeorgeÖcelles és Lapradelle állásfoglalása után nem is számithat arra. hogy komolyan értékel jók* Jules Cambon cikkének sarkalatos pontja a román álláspontnak az az ismert érvelése, hogy a román állam kényszerítve volt szociális okokból a latifundiumokat a nincstelen parasztok között felosztani* amire nézte a "Pester Lloyd" megjegyzi, hogy az erdélyi birtokviszonyok regatta , európaiak voltak és nem hasa lithatók össze., sem az orosz, sem a nagyromániai állapotokkal. Az erdélyi nagybirtokok mezőségek* erdők és nem szántóföldek és egy kis statá tikai betekintéssel, mindenki meggyőződhetik, hogy sok kis- és középbirtok esett áldozatul, a román földreformnak,olyan kisbirtokok, amelyek Franciaországban is rendes polgári ós normális birtokoknak tartat nak. Rámutat a "Lloyd*

1 arra is, hogy az erdélyi birtokokat teljesen kártalanítás nélkül vették el, mert azt az egy százalékot

s amelyet a föld rendes ára helyett adtak, csak nem lehet kártalanításnak mondani.