Lapszemle, 1927. december

1927-12-28 [1333]

A kérdés magva az, ami Lord Sydenhara és Mr.Gower a "Manchester Guardian" -han ir;fcogy "a kérdés az, hogy a roraás földelikbbzások mint háborús elkobzások tekintendők-e 8 erre nézve a vcgtfss választott biróság Ma^rarország javára döntött és ez a döntés a 239-ik paragrafus értelmében végérvényes és mint jogerős kezelendő." Az ^Ujsájg" párisi jelentése szerint Georges Scelle

1 a "Prcgres Oiójuíkarácsonyi számában részletesen kifejti a magyar-román agrárkérdésben jogi^f el fogását s megáll apit ja, hogy a birtokperben a magyarok oldalán áll az igazság s a j-Ugi fejtegetéseivel kapcsolatban éles kritikát mond a legutóbbi erdélyi zavargásokról , A cikk nemzetközi jogi körökben, mondja az "Újság", bizonyosan feltűnést kelt. Jíagy finil a revizios^kórdós angliai állásáról,a "Pesti Napló" munkatársa előtt tett nyilatkozatát közli ma a "Pesti Napló". Ebben a nyilatkozatbal Nagy finil kijelenti* hogy ő arról győződött meg, hqgr Chamberlain hivatalba lépte alatt mindennemű konkrét lépés a békerevizió kórdóseben kizártnak tekinthető. Neki is az az impressziója,hogy nagyon nagy valószínűsége van annak, hogy a legközelebbi angol választásokon egy liberális ós munkáspárti együttes többség kerül a parlament bo. Ez a többség aztán feltétlenül revíziós hajlandóságú. Külföldön erős a hit abban is, hogy Pranciaorsaág is olyaa politikai változások előtt áll, amely közelebb fogja hozni Franciaországot az angol liberálisokhoz éa az angol munkáspárti körökhöz> mint a jelenlegi Poincaró irányzat. Mindezek figyelembevételével Nagy finil azt hangoztatja* hogy londoni előadasd, során ós magánbeszélgetésekben minduntalan találkozott angol részről azzal a felfogással pártkülönbsóg nélkül, hogy a Rothermere^féle gondolatnak meg van az a gyengéje, hogy esetleges népszavazás utján megkérdeztetvén az illető magyar kisgazda ós munkástömegek esetleg nem is akarnak majd visszatérni az anyaországba. Bár ő ezt