Lapszemle, 1927. november
1927-11-21 [1332]
lertkezik a történeti igazsággal. Elmondja* hogy Hodzsával Jászi utasítására a keleti tótok képviseletében ő tárgyalt s kifejtette előtte a cseh-tót nemzetellenes voltát s rámutatott, hogy a cseh érdek nem tót érdek* s Hodsza megmutatta neki a térképen, hogy a cseh-tót imperiaa Dévény, Bazin v Korpona* GÖln&czbánya, Szobránc s innen északra kb. Mezőlaborc vonalban lesz megállapítva* tehát nem katonai vonatkozású tárgyalásokról és kérdésekről volt szó» Hodzsa akkor még ingdozott vájjon a cseh, vagy a magyar megoldás oldaÉn keresse az érvényesülést. Nem igaz* hogy Hodzsa csak katonai jellegű demarkációról tárgyalt volttá* mert Hodzsa a Károlyi-kormánnyal a cseh megoldásról eltérő formáról tárgyalt s Kraraarz dezavuálta Hodzsát, mikor látta, Hodzsa ingadozását. Erre Hodzsa meghátrált és végérvényesen a cseh vizeken maradt. Ha nem igy lett volna Kramarz nem látta volna szükségességét, hogy Hodzsát dezavuálja*Belpolit ika. A királykérdés Ottó kirá#fL15-ik születésnapjának alkalmával ismét élénken foglalkoztatja a sajtót és a politikai közvéleményt. Apponyi Albert gróf ugyanis a Magyar Férfiak és Nők Saent Korona Szavéhségének szombat este tartott naggyülósén nagyszabású beszédet mondott, amelyben arra tette a hangsujjb , hogy. többé nincs elvi ellentót ós Ö3Zaeütkozés a királyhüség és a nemzet függetlensógéhez való ragaszkodás között. Az ország függetlenségét nem kell félteni az uralkodóháztől s a múltra hivatkozó vádakkal szemben utalt IV.Károlynak a magyar függetlenség megóvása mellett tett nyilatkozatára s hangsúlyozta,hogy ezt a nyilatkozatot szent örökségképpen hagyta mint hitvallást első szülött fiára. IV.Karoly Rakovszky fstvánhoz intézett levelében jelentette ki, hogy a pragmatica sanctionak az együttes birtoklásra ós kölcsönös védelemre vonatkozó tételeit az események által tulahaladottaknak és érvényüket vesztetteknek tekinti:. Apponyi beszédét a "Budapesti * ém . nüAiTlI) mm mm, wmm, mm. — *n m*
