Lapszemle, 1927. november

1927-11-18 [1332]

Máshelyen /T.P.ll/ arra mutat rá, hogy Franciaország idegessége a Szovjetuniónak a. Genfben, raló megjelenése felett első pillanatra illogikusnak látszik, mert hiszen Briand ás Viviani kijelentéseikben mindig az oroszoknak a Népszövetségtől való független politikáját okozták a várakozó állásponttért, amelyre Franciaország kénynek telén helyezkedni a leszerelési kérdésben. Ha Franciaorszag/most viszont a Szovjetuniónak bakapcaoló-'ásá' a genfi tárgyalásokba kellemetlen, annak oka csak az a félelem lehet, hogy az Unió a német thézist fogja támogatni: hogy a biztonság kérdésének jelenlegi állása feleslegessé teszi a további fegyvejrbenállást. A T.P. rőmutat, hogy a szovjet dorgáltak Genfben raló megjelenése igen érdekes helyzetet fog teremteni, tekintve, hogy a biztonsági és döntőbírósági bizottság megalakítása is szerepel a genfi prograiamon. Ugyan-e lap /lü/ a londoni ,,

Obserrer"~nek aat a jóslatát közli, hogy a Genfben találkozó angol és orosz delegáltak módját fogják találni annak, hogy aa angol-orosz differenciákat elsimítsák és előkészítsék a diplomáciai reláció újból raló felvételét. A Szorjetunio közréleményét erŐ3en felzaklatta a koapromisszua, melyet a moszkrai kormány a cári adósságok kérdésében kötött .... Franciaországgal irja a T.P./lü/ gyarkori jelentés alapján, Eszerint »s ukrán központi régrehajtó bizottságban egy nagy csoport szovjetképviselő hevesen tiltakozott az ellen, I10&, a cári adósságok "nem elismerésének" elvétől egy jottányit is eltávolodjaaak, A képviselők nyómat okosan tiltakoztak minden esetleges további engedmény ellen. Sőt arra az álláspontra helyezkedtek, hogy inkább legyen háború,mint • dóssá gtörl^sztős, Kétségbe vonták a szor Jetkor monynak azt a jogát is hogy az adósság' kérdésében intézkedhessen anélkül, hogy azt egy általános szorjetkongresszus elé terjesztené. Ezzel szemben Petrovszky az ukrán szovjet elnök* » háborús veszedelemre raló hivatkozással