Lapszemle, 1927. november

1927-11-18 [1332]

záró beszédébe* kifejtett*, hogy a szovjetkormonynak meg kell ragadni az alkalmat, hogy egy alamizsnával megválthassa magát a burzsoá államtól ős ezzel csökkentse a háborús veszedelmet, "gyben kijelentette, IJNigy a nacionalizált vállalatokórt való kártérítésről eáltalán nem lehet szó, 'Heti politikai összefoglalásában a T.P,/ll/az európaiKJHML^CIT követk

ezményeit araerikai vámhaborunaJf /és az amerikai-angol érdekellentéteket taglalva m T.P./ll/ kifejti, ho/^y ezek a jövőnek súlyos konfliktus csiráit rejtik magukban. Hamut a. t, hogy Araerika expanziv erejének veszedelme most annyiból is aktualitást nyefrt Anglia számára, mert az politikai téren is megnyilvánul . Az amerikai befolyás már Perzsiában is erősen kellemetlenkedett Aagliúkak, Sokkal komolyabb következményei, volnának azonban, ha Amerika tényleg a Iíilus medencében akarná megvetni lábát. Az errevonatkozó amerikai tervekről szóló hirek egyelőre ellentmondók. Annyi azonban bizonyos, hogy a Víhite-fóle amerikai cég 4 Abesszyniával szerződésre lépett a Taana tóból kiömlő kék líilus partján ápitendő rrútra, valamint egyéb vizi és csatornázási müvekre nézve, Kthiopia*. belül- de nem /ezt a T.P.különösen hangsúlyozza/ az angol Szudán felé. Az amerikai imperializmusnak ez a legújabb politikája súlyosan beleütközik az angol imperializmus terveibe ás beláthatatlan következményekkel járhat. Nincs ugyan kizárva - irja a T.P. - hogy a-nevezett-amerikai cég a munkálatokat a washingtoni kormánytól függetlenül vállalta. Hogy az amerikai kormány azonban ujabban erős érdeklődést mutat Abesszínia iránt, kiviláglik abból, hogy ügyvivőt akar Aűis Abebaba küldeni. A T.P. ebből oda kon-kludál, hogy az amerikai tőke, amely e^dig az angol tőkével együtt dolgozott, most először fordult szembe az angol érdekekkel nemcsak pénzügyi, de politikai téren is.