Lapszemle, 1927. november

1927-11-15 [1332]

tanúbizonyságot. Ehelyett azonban a Székelyföldet valósággal elárasztotta a bizarr és kétséges elemek tömege. Az ország minden részéből itt gyűltek össze mindenféle reményszegett és hajótörött emberek, olyan emberek, akik minden mávS foglalkozási lehetőség hijján nemes sz tus sal a kormány rendelkezésére bocsátották magukat. Amikor e területen nehéz állami problémák vártak megoldásra, ezek az elemek azzal az egyszerű utasítással jöttek, hogy : közigazgassanak, romanizáijanak, mutassák meg a magyaroknak? hogy milyen a román uralom. Ami ilyen körülmények között egészen természetes valami volt,arra nsm is kellett sokáig várni. Majd egyikük ,majd másikuk mélyesztette kazát közpénzekbe , sőt magánzsebekbe. Sikrasztás, baksis, napidij, tiszteletdíj: - mindenféle jogcim ki lett használva. Igen™ kevesen képeztek kivételt. Mindazok közül, akik most 8 éve rááradtak a székelyföldre, alig-alig lehet 8 vagy 10 egyént találni ezekben a megyékbeji. A többiek már mind eltűntek,miután jöttek és "küzdöttek" Miért ne mondjuk meg az igazat? Miért hazudjunk ? Osikmegyébm pl. az úgynevezett Magánjavak rengeteg vagyonával ugy bántak el, ahogy őserdőben szokás és csóka módjára loptak mindent. A botrányoknak természetesen meg lett a magák eredménye. A magyarok levonták a következtetést és megalkották véleményüket a román uralómról,mégpedig ugy, hogy az esetleg tiszteletreméltó történelmi ellenségeskedés márnán gyűlöletté fejlődött ki, hanem egyszerűen a románság semmibe sem vételévé egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy a magyarok tudatában szilárd meggyőződésként jött létre az a nézet, hogy 1 omániában mindent el lehet érni pénzzel. Háromszékben sem volt 3 a helyzet. íSgy prefektus / névszerint öpataru / határtalan z:iv:;;. ,3ágot követett el. a szegény lakosság számára küldött nagy en yirőgÖ kukoricával, ami miatt bünvédi eljárás, is indult ellene