Lapszemle, 1927. november
1927-11-10 [1332]
s kemény szavakkal ostorozza a bolsevista rezsimet,s forradalmat melye' a történelem legnagyobb katasztrófájának^bélyegez, Szemérmetlen hazugságnak minősiti Buknarin azon kijelentését.hogy a szovjetrendszer béke* re törekszik, rámutat arrajhogy a szovjet létének conüitio sine qua nön-ja a,világforradalomra,polgárháborúra s felforgatásra irányuló aknamunka* Oroszországra jobb jövő csak a szovjeturalom üsseomlásával várhat* Stalinnak a Pravdában megielent világforrad!ómról,gyarmati forradalmakról, s a kapitalizmus és burzsoázia elleni harcról szóló cikke azt bizonyitja s hogy a szovjet igenis nem akar békét, Nehéz ezek után megérteni,hogyan akar a szovjet jó viszonyt fenntartani oly államokkal, amelyeknek lerombolása az ő végcélja. A francia-szerb szerződést , belgrádi jelentés szerint, csütörtökön,10.-én irják alá Marinkovics és Briand Parisban, Az Scho de Paris'8.jelenti,hogy minden párisi ós belgrádi megnyugtatás dacára az olasz közvé emóny fel van indulva a szerződés aláírása miatt. Abessinia kormánya Amerikához fordult az angol nyomás kivédésére., s legutóbb amerikai társaságot bizott meg a Kók-íliluson létesítendő vizmüvek felépítésével. Ez a tény sérti az 1902- angol-abessin egyezményt.mely szerint csak Angliával való előzetes megállapodás után szabad a Kék-Níluson bárminő munkát végeztetni.A szerződés e téren vétójogot is biztosit Angliának, Az abossin kormány lépését az a körülmény magyarázza meg az iScho de Paris 8& szerint,hogy Abessinia igy akar védekezni a függetlenségét fenyegető angol befolyás ás térfoglalás ellei tehát a két külföldi országot,Amerikát és Angliát egymás ellen akarja kijátszani„Hrdekes lesz látni,mit szól e nez az angol kormány, , Belpolitika, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 1 K szekció Helsey a Journal 8.-ban elszászi cikkében azt fejtegeti, hogy nagy hiba volt az í hogy a háború végeztével a franciák valami mesebeli országnak tartották .Elszászt, s valami különös, indokolatlan ós főleg komolytalan módon kezelték a két visszaszerzett tartományt„tgy tekintették az elszásziakat,mint egy egész különleges népet.nem ismerték a nép igazi jellemét.s ugy beszéltek vele,mint valami operatte-beli személyekkel ,nem pedig felnőtt férfiákkal.,áiba volt elismerni Blszász parti kulárizmusát,mert Elszász elsősorban francia kell hogy legyen,.Azt sem szabad elfeléjteni,hogy a hosszú német uralom /in I
