Lapszemle, 1927. november

1927-11-10 [1332]

a a német erő sok elszásziban azt a benyomást keltette,hogy Slszász so­hasem lesz nem Iehet francia,s a nemet centralizálás elleni védekezé­sül törekedéék előszöi ..utonóm'iára. Másrészt pedig a francia haza emlé­kének ápolása az elszászi generációkban Franciaországról valami egész ideális képet rajzolt meg ExxHsrxarsxxg,oly képet azonban,amely már túl­haladta a val -Ságot* A Débats 8, strasbourgi keltezésű cikke azt feitegeti .hogy fiiszászban a némát miitar isták milyen provokáló politikát folytattak, csak azért,ho^ elégedetlenséget szítsanak s alkalmat teremtsenek az erőszakos fel lenesre.. Idéz a cikk Loe német tábornoknak a militarista karaari'11a fejénfek egy leveléből,melyben azt irja,hogy Blszcsst csak ugy tudja megemészteni rTemet rszái?,ha u^abb háború" tör ki,ezt a. háborút elo kell készíteni ás pedig a BalÉánan,-A cikkíró ebben ujabb bizony iték-.t látja a németek háborús bűnösségének. íagyarország.- Utódállamok. A Kosstth-szobor leleplezési ünnepségeiről. s azt ott elhang-* '.ott beszédekről a^Temps,Débats .Journal de Geneve ffitö. hosszabb, a Katin B. lakonikusan tudósít.A Temps o, &pponyi beszédének kivonatát külön helyen, az legfrissebb hirek rovatában közli é Williara ilartin a Journal de len eve 3, vezércikkében Bukarestből irva, a román agrárreform eredményeivel foglalkozik,, A cikk igen elfo­gult, nagyon hizelgő a román kormányzatra, s jellemzi,hogy egyetlen szó­külön val sem emlékezik meg Erdélyről, sem az ottani földreformról,hanem egye­dül a Bégitbeli helyzettel foglalkozik. - Románia legnagyobb problémája az agrárreform,állapit ja meg bevezetőül, s rámutatmhogy ez a reform ki­v lik az Összes többi hasonló reformok közül radikalizmusával, s hatásai nak mélyreható voltával, k reform eszméje már 1907-ben, a nagy ós véres parasztlázadás után fognat meg- ügyesek azt állítják,hogy a reform fölös­leges volt, e ezt csak most mondják^ utána,már pedig nehéz előre látni, s megmondani,mi lett volna Romániában földosztás nélkül. Még ha téved­tek is Bománia vezetői abban a hi ükben,hogy a reform szükséges,még ak­kor is kiváló példáját &itá$ állampolgári bátorságuknak. A román refor­mot nem azok csinálták,akiknek hasznuk volt belőle,hanem ellenkezőleg, azok,akikre nézve áldozatot jelentette annak végrehajtása,A román arisz­tokrácia ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents