Lapszemle, 1927. november

1927-11-25 [1332]

körülmények ügye lembe vételével a budapesti kormány elfogadna tatlanoknak mondja a román álláspontokat és a magyar ügy igaza mellett már több külföldi előkelő jogász szaktekintély is nyilatkozott,mint pl. iollock oxfordi egyetemi tanár, Irof. Pillét és a sorbonni egyetem tanára tfilbert Uidel.Ha a román telíogás jutnak győzelemre, ugy a döntőbíróság elve egysz^iben illuzoriss^ válna és valósággal összeomlana a nemzetközi $og. Politikai szempontból végül enrek a felfogásnak érvényesülése a tulajdonjogot illetőleg megerősítené a boldeviki elméletet. Ugyanerről a témáról ciítkezik terjedelmesen a romai ímpero cimü lap 23-iki számában A cikk egész nyíltan ama gyanújának ad kifejezést, hogy Titulescu bejelentett római látogatása • szoros összefüggésben van a küszöbönálló genfi tanácskozással,ÍIT letve a tanácskozáson újra szőnyegre kerüld magyar-román vitáskérdéssel. A cikk emlékeztett arra, hogy e kérdésnek az elmúlt genfi ülésezés alkalmával lefolyt pertraktálása,illetve annak elodázása élénk polémiát idézett fel, ugy a magyar, mint a román sajtóban, amely aztán az európai és világsajtóban is visszhangot keltett. A magyar-román vit's kérdés nem annyira politikai, mint esszenciálisán és kifejezetten jogi kárdés, amelyre az internacionális vil*g minden jogásza felfigyel. Sí a cikk is utal a trianoni szerződés ama rendelkezéseire,amelyekkel a végrehajtott román agrárreform éles ellentétbe kerül. A románok azzal érvelnek, hogy az agrárreform hivatva van a kisbirtokosok érdekeit megvédeni és kielégíteni és e ,zel egyúttal előmozdítani az ország nemze tgasdaság fejl5dését. Ezzel az érveléssel szemben azonban tudott dolog, hogy a kisajátítod! magyar optáhsok között tucatsz^mra vannak olyanok, akik kifejezetten törpebirtokosok, akik tehát a román agrártörvény értelmében