Lapszemle, 1927. október

1927-10-14 [1331]

tére adott német követségi fogadóestélyről, amelyen a nemet vendégeken kivül megjelentek: Walko Lajos külügyminiszter, Klebelsberg Kuné gróf kultuszminiszter, Teleki Pál gjróf, Khuen-Héderváry Sándor gróf rendk, követ ós megh. miniszter, G-ratz Gusztáv, Szterényi József, Ripka főpolgármester ós a magyar sajtó irányi tói, A magyar-orosz kapcsolatok ügyében a "^ester Lloyd" mai szájában reflexiókat füz Hadik János gróf legutóbbi fejtegetéséhez és rá» matat, hogy ha törvényesen nincs is beiktatva a magyar-orosz kereskeda ni egyezmény, tény az, hogy az ellenséges viszony köztünk ós Oroszország között már régebben megszűnt és azt hangoztatja, hogy ők csak a brasztlitovszki békeszerződés ügyét bolygatják felvetvén a kórdóst,hog' el&iyösebb-e elismerni azt, vagy a trianoni szerződés órtelmezóseben sgy majdani helyreállított Oroszországnak jóvátétellel tartozik,^erthelot a francia-cseh barátkozásról,- A "^esti Napló" prágai tudósitó ja ismerteti Berthelot francia külügyminiszteriumi igazgatónak a tiszteletére rendezett diszebóden mondott meleg hangú pohárcöszöntőjót, amelyben Benest folyton kedves barátjának emlegette ós is ízt hangoztatta, hogy Franciaország mint tegnap tette, ugy holnap/Cseh >rszág oldalára állna. Prágai politikai körökben Berthelot nyilatkozatából arra következtetnek, hogy prágai utjának egyik főcélja az volt, íogy hozzájáruljál a cseh belpolitikai ellentétek kiküszöböléséhez, kü.önösen annak a harcnak a megszüntetéséhez, amelyet egyes pártok az un, Burg-könJ|c:Masaryk ós Benes ellen folytatnak, Románia ós a Dunabizottság pöre,- A "Pesti Napló"mai számában jukaresti forrásból ismerteti a bukaresti kormány lépését, amellyel bejelentette a Dmabizottságnak

5 hogy az 1883,-i határozatot, amely a bi:ott súgnak a brailai szakaszra való jogát biztosit ja, a jövőben nem 3zándókozik elismerni ós a galac-brailai szakaszon Románia igényelni 'ogja szuverén jogait, E vitás kérdésnek a hágai dontőbiróság elé