Lapszemle, 1927. október

1927-10-14 [1331]

ben. Vájjon a haágai biróság elfogadja-e a román érvelést, vagy az angd francia álláspontot teszi magáévá, amely szerint a 44 évi háborítatlan kezelés végén a brailai szakasz átment a Dunabizottság hatáskörébe Uayr:• Hartling cseh igazságugyminiszter a "Pesti Hirlap

0 Prágába kiküldött munkatársa Simon Vilmossal hosszabb beszélgetést folytatott a csehszlovákiai német kisebbség helyzetéről, Iftayr Hartling a cseh kormányban való helyzetét mérlegelve igen figyelemreméltó nyilatkozatot tesz a csehszlovákiai németség helyzetéről. Rámutat, hogy a békeszerződés és az alkotmány a"csehszlovák nemzeti állam tényéből indul ki" holott nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a tényt, hogy a német kisebbség, három és félmillió lélekszámmal negyedét képviseli az u,n. történelmi Csehország /Csehország, Szilézia, Morvaország/ lakosságának sőt egyharmada az ország összlakosságának* Mindezek dacára, mondja Mayr Hartling, minden Csehszlovákiában élő felel óságé tel jes német politikus kötelessége arra a gyakorlati álláspontra helyezkedni, hogy kész ténynek vegye a békeszerződések által megállapított határokat, annál is inkább, mert Németország ennek megváltoztatását Csehország delé soha sem kérte. Ebben a kérdésben visszautasító magatartást tanusitott. Megállapítja beszélgetése során, hogy minden kísérlet azonban a nemzetiségi kérdések programmszerü megoldására a zöld asztal mellett Csehországban még mindig kudarccal végződött és ez magyarázza és indokolja a csehországi aktivista németség magatartását, A Bépázötetségi Ligák szófiai kongresszusán a "Pesti Napló" szófiai tudósitása szerint Dickinson elnök megállapította, hogy a Neszetek Szövetsége a kisebbségi kérdésekben meglehetősen gyönge eredménynyel lépett közbe idáig, Moszkva válasza a francia jegyzékre,- A "f>esti Hirlap"páriai ------------------ M jelentése szerint a moszkvai kormány tegnap adta át a moszkvai francia