Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-23 [1330]

gyár külügyi kormány megköszönné Gratznak azt az elszólását,, amely szerint a magyar kormány nem azonosítja magát a békerevizióa mozgalommal. Lehet5 irja a lap

s hogy a kormány csakugyan nem azonecit ja magát e nemzeti mozgalommal* de felesleges tapintatlanságnak tartjuk, hogy egy magyar politikus ezt egy külföldi újságban konstatálja. Utal a lap arra, hogy Bethlen gróf is csak azt jelentette ki egy hírlapíró előtt

s hogy a revíziós mozgalmat nem tartja ma aktuálisnak., viszont debreceni beszédében" nyíltan bejelentette a magyar kormány ama törekvését, hogy a trianoni békét felülvizsgálat alá kell venni* A szerb politikai társadalomnak meg kell értenie, hogy a Hobermere-mozgalomnak Jugoszláviával szemben való passzivitása már Önmagában jóindulatú tény«. Ártalmas tehát ha egy magyar politikus a szerb társadalomban azt az illúziót kelti fél mintha szó lehetne a magyar-szerb visztmy fejlesztéséről a trianoni béke érintetlensége mellett. - v Bekerítéssel fenyegeti Magyarországot a német vámpolitika*fejti ki a "Pesti Napló

9 közgazdasági rovatában. Rámutat a cikk arra, hogy Németország legutóbb vámszerződást kötött Jugoszláv iával, táigyalni készül Csehországgal és Romániával* migvelünk egyre inkább elodázza gazdasági és állatkiviteli megegyezést. A cikk ugy látja a mai Német Birodalom teljesen kikapcsolta Magyarországot amaz exőtónyezők közül, amelyekkel ad® ut deá'alapján számolni kell. Németország a megnagyobbodott Romániával és*Szerbiával keres benső gazdasági kapcsolatot és 4r lapot ipari terjeszkedésének a termelési csereviszony alapján. Magyar-* ország egy napon arra ébredhet fel tehát, hogy csak az a szerepe, hogy is üLilatk e--..

5-/-.-' / •.• .-'t^a átvonuló területe legyen a német-balkáni áruforgalomnak* Ugylátszik ugyanazt a bekerítő vámpolitikát folytatja ma is Németország, mint ez előtt egy félszázaddal, amikor lisatkivitelünk a felére, sertéskivite'.aya» -n>a • / lünk részére zuhant le. Előbb körülkerít bennünket vámpolitikailag

s azután &eg felszólít bennünket a megadásra* Furcsának tartja a cikk, hogy ilyen háborút folytasson egy állam volt szövetségese ellen.Sajnos