Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-23 [1330]

a jelenlevő német államférfiak hangulatát is magával ragadta* s a német hadvezetőség képviselői már visszalépésüket ajánlották fel. A tanácskozás délután folytatódott s ekkor már a német hadvezetőség Vilmos császár nevében bejelentőt te, hogy biztos tudomása szerint Amerika beavatkozása már úgyis elhatározott tény, ami a tengeralattjáró háború nélkfi is feltétlenül bekövetkezik. Ez a bejelentés eldöntötte a vitát,Tisza kénytelen volt ehhez az érvhez alkalmazkodni, de ragaszkodott ahhoz,* hogy felfogását és azt a szempontot, ami miatt azt feladta, jegyzőkönjf ben rögzitsék meg. A belgrádi magyar-jugoszláv táigyalások megkezdődtek a belgrá di külügyminisztériumban. Nickl Alfréd a magyar delegáció vezetője látogatást tett Marinkovics külügyminiszternél, s látogatása után kijelentette, hogy a magyar delegáció már harmadízben látogat el Belgrádba ahol eddig máris számos kérdést szabályoztak a két ország javára, reméli, hogy a mostani tárgyalásokat hasonló siker fogja koronázni.Gratz Gusztávnak a "Vreme"-ben megjelent cikkével foglalkozva a "Magyarság"rámutat, hogy a magyar közvéleményben mutatkozott hajlandó ság a Jugoszláviával való viszony tisztázására és javítására, sőt mindenki azt hitte, hogy Horthy Miklós Kormányzó mohácsi beszéde már egy előrehaladott stádiumban levő diplomáciai tárgyalás várható eredményének bejelentése volt. A szerb sajtó azonban hidegen fogadta ezt a baráti hangot s a legjobb esetben ugy értelmezte ezt a nyilatkozatot,mint a magyar politika közeledő kísérletét a trianoni status quo órintetlenségéban. A "Magyarság" szerint azonban szó sem lehet a magyar-szerb ba rátság kifejlesztéséről addig, amig a szerbeknél ki nem érlelődik az a tudat, hogy a trianoni határok nem érinthetetlenek. A lap szerint Gratznak nem lett volna szabad azt a látszatot kelteni, mintha a magyar társadalom minden reálpolitikai garancia nélkül futna a szerb szövetség felé. Nem hiszi a lap>, hogy akár Bethlen miniszterelnök, akár a ma-