Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-23 [1330]

gánjogokat az uj területi szuverenitásnak is zövetseg Tanács^ ^ az elv a békeszerződés elvi alapja is. A Néps

r a. a hágai biróság véleményét tette magáévá és kijelentette, -ogy a langyel kormánynak kötelessége kártalanitani a német telepeteket. Á "Fudapesti Hirlap" rámutat, hogy a hágai biróság i télinek tényállása*,** a,

Zönog a magyar-román birtokperek alapkérdésével. Ott lengyel állama cárokká vált német telepesek perelték birtokaikért p- s^zödés alapján, itt magyar állampolgárok követelik vissza elkobzo rtőkaikat.A hágai biróság ugy döntött, hogy á magán | cat respek tó államiak. Románia sem várhatott más döntést Hágátó tínia érezte és tudta, hogy a Hága elé utalás egyet jel *» A hágai biróság a magánjogok tiszteletének álláspon""tára helyezk Bzárt tiltakozott Románia kézzel-lábbal Hága ellta Iéps*o>et« dig ídva 1923-i saját döntéséről, mégis ajánlásai i segédkezet Romániának, hogy kibújjon kötelességei ft.1 A primási szék betöltésedéi vonatko.i, . «Ma^ -rság"-har jelent híradást, a MTI illetékes helyről 5

zármaze* 4 • *ó — ' + «l iesen bői kapottnak és alaptalannak mintfsiti.- Ugyancsak légből Kap6X£'«. cikknek az az állitása is, amely szerint a magyar Kbrflány a budapesti pápai nuncius visszahívása órdekébea tettek volna iépáfket.Tisza István gróf 1917-ben élesen állástfí^láfc a tengeralattjáró harc%ílenT A "8, Omlatag" \özIi"Ghillányi"lmre báró volt földművelésügyi miniszternek azon feljegyzéseit, amelyekben beszámol arról a tanáeskazásról, amely 191 r

ő. januárjában Berlinben folyt le a központi hatalmak katonai és politikai vezetöf^

rf-«* között. A tanácskozás tárgya a kíméletlen tengeralattjáró harc megkezdése volt. Amint Ghillányi báró a tanácskozás után Hohenlohe hercegtől értesült^ Tisza István grff aki a Monarchiát képviselte a leghatá:

rozo

"ttabban ellenezte a tenger*alatt járó háború megkezdését, amelytől * helyzet kiélez' 'ótsét és ?c ka intervencióját várta* Tisza felszólalásának s* volt,