Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-22 [1330]

re osszak,, az egyi&ex, amexy moxxmx&n preoBZiui tarfcaiiaaaaiib m^j'tuui szagra, viaszavessék, a másikat pedig, caupán mint ajánlást terjesszék az érdekelt felek elé abból a célból, hogy azok vizsgálják meg, hogy ezen ajánlások alapján közvetlenül meg tudnak-e egyezni* vagy sem* Ha decemberig nem jön létre ez a megegyezés, akkor a kérdés iámét a Tanács elé kerül, Magyarország azonban ekkor már kedvezőbb helyzetben lesz, mint most, mert a vita során Németország, Olaszország, Hollandia éa Finnország képviselői ia többé-kevéabbé világoaan kifejezésre juttatták azt, hogy ha a közvetlen megegyezés meghiúsul, a konfliktua megoldásának adoitt útját a hágai bírósághoz intézendő felhívásban látják, a melyet Magyarország már ma kivan* Általában az volt a benyomás, hogy csak a Chamberlain tekintélye iránti tisztelet volt as, amely ezeket az ál" lamokat visszatartotta attól, hogy már ma teljes egészében támogassák a magyar javaslatot^és arra késztette öketj hogy a Tanács végérvényes állásfoglalása nélkül a kérdést a decemberi ülésszakig halasszák el« Chamberlain elkedvetlenedésérs jellemző, hogy a tárgyalások befejezé" sekor lemondott előadói tisztéről* Slöre látja azt

;; hogy jelentése decemberben sem fog a Tanácsban általános helyesléssel találkozni; A helyzet a legteljesebb mértékben egyszerű* A nemzetközi jog áll a nemzetközi joggal szemben* Románia az agrárreformot valamennyi lakosságra, belföldiekre és külföldiekre egyaránt ki akarja terjeszteni* Kijelenti* hogy a kár talán 1 tás násl a külföld leket sem jobban „ sem rosszabbul nem akarja 'kezelni, mint saját polgárait* főkép pedig vonakodik attól s hogy a magyar birtokosokat jobb pén&ben kár talán itsa

8 mint a románokat, mert különbé*, a többi külföldiek is magasabb igényeket tá" ir.asztanának ós őzzel szabotálnák az egész agrár reformot

1

, amely pedig