Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-22 [1330]

terjeszt a Tanács elé, amelyek egyenes uton az orosz rendszerhez vezet nek* Mint Chamberlain határozottan hangsúlyozta, az általa előadott böl cseség "nemzetközi jogi kapacitások" /Cecil Hurst, Fromageot, Gaue/ fe jéböl eredt, akikről már Apponyi gróf mondotta, hogy mint "tudományos bizottság" semmiképen sem hivatottaké sem illetékesek, hogy mások számára kötelezően döntsenek jogi kérdések felett* Még kínosabb volt e jogászok számára, hogy Stresemann dr* Apponyi támogatásában azt javasolta* hogy a Tanács, mielőtt magáévá tenné a jogászok elméiétbit, forduljon a Hágai Törvényszékhez véleményért^ A "Neue Züroher Zeitung" /20-1569/ . második genfi Kl.tüéópltásából a következőket emejjilc kl

: 'A harc végett ért, de awőgaö döntés még nem törtónt meg« Ha erkölcsi sikerről akarunk beszélni $ akkor ez kétségtelenül Apponyi grófot illeti, akinek imponáló harcmodorával legalább annyit sikerült elérni, hogy megakadályozta a Népszövetségi Tanácsot jóvá nem tehető határozatok hozatalában* M agyarország nem valami jó kilátást nyújtó helyzetben indult a nagy vitába* A Tanács bizottság jelentess, amelyet Chamberlain terjesztett elő,, sokkal kedvezőbb volt Romániára, mint Magyarórazágra© Titulescu mindjárt kezdetben kijelentette, hogy aláveti magát Chamberlain ajánlásainak. Ezzel Appon$ kezdettől fogva az engesztelhetetlen fél nehéz helyzetébe került, aki semmi engedményt nem akar tennie. Ezért ma a mindinkább türelmetlenebbé váló Chamberlain részéről szokatlanul éles kifakadásban volt része,, a melyre az ősz magyar államférfiú azonban teljes lelkinyugalomban s oly határozottsággal válaszolt,, hogy ezzel kétségtelenül csak újra erösi tette az iránta megnyilvánuló rokonszenvet* Chamberlain még sohasem érte meg azt, hogy valamely általa előterjesztett javaslatot és jelentést teljes négy ülésen keresztül tárgyaljanak, javaslatát végül is két résss