Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-19 [1330]

Hétfőre halasztották a döntést a magyar-román birtekperben. A Népszövetség Tanácsa^ ezúttal már uj összetételében, szombaton délelőtt összeült s miután elfogadta az uj ülésszaknak rendjét^ a magyar-román vitás kérdést vette nyilt ülésen tárgyalás al& Á kérdést a Tanács a két fél megegyezése révén igyekezett elintézni* tóhhez képest fel szélit ja Román iát

;; hogy a magyar-román döntőbiréságból vissz&r hivott dintőbiróját küldje ki isöét. %yidejül.<ga két fél a vitás kérdés kezelésében tartsa szem előtt a következő három alapelvet; 1/ A trianoni békeszerződés rendelkezései semmiképpen sem zárják ki

s hogy Romániában a magyar állampolgárokkal is kiterjedő általános agrárreformot hajtsanak végre, 2/. Egy ilyen agrárreform semmiféle jogegyenlőtlenséget nem teremthet magyarok és románok között,, Z/ A trianoni szerződés 250, cikkében

8 amely cikk csupán a Magyarországtól el választott és Romániának juttatott területekre vonatkozik a "lefoglalás- és-felszámolás" szavak csupán azokra; a rendszabályokra vonatkoznak

9 amelyeken az emiitett területeken valamely magyar állampolgár birtoka ellen hoznak, - Chamberlainnek ezután az előterjesztése után Apponyi Albert gróf emelekedett szólásra és a következőket fejtette ki; Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nevében s a magyar kormány szabatos utasitásai alapján beszélj de egyben eaJ jéb meggyőződésót is tolmácsolja. Nem a magyar kormány kezdte azt, hogy ez a kérdés a Tanács elé vitessék. A magyar kormány ama meggyőződésben volt, hogy itt egyáltalában nincs kérdésnek helye/ A vita a vegyes döntőbiróság elé vitetett s Románia kifogást tett a döntőbiróság illetékessége ellen, S kérdés hosszú vita táigya volt

9 magáinak a döntőbiréságnak szine előtt is. Minden érvetkimeritettek s a kérdésnek ilyen módon kellőképpen való megjelölése és előkészítése